Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

156 Budapesti kir. ítélőtábla. vonatkozó szabályokba ütköznék. Ezek a panaszok azért alaptalanok, mert a felebbezési bíróság által e részben kifejtetteknél fogra a kir. ítélőtábla is helyesnek tartja azt a jogi álláspontot, miszerint magában véve az, hogy az alperes közegei a kereseti küldeményt, más hasonló nemű tudniillik burgonva küldemény felcserélésével ez utóbbi küldemény czimzettjének szolgáltatták ki: vétkes gondatlanságuk megállapítására nem elegendő: valamint helyesli azt a jogi álláspontot is. hogy felperest terhelte volna annak kimutatása, hogy a felcserélés oly hiba folvtán következett be. mely vétkes gondatlanságnak minősül, ezekből pedig s a mennyiben felperes annak kimutatásába, hogy a kérdéses hiba miben állott, nem bocsátkozott, egyúttal nyilvánvaló, hogy a felebbezési bíróságnak az a döntése, hogy felperes a fenforgó esetben teljes kártérítést nem követelhet, a bizonyítási teherre vonatkozó szabályoknak, úgy szintén az Üzl. Szab. 88. §-ának helyes alkalmazásán alapszik. 77. Kereskedői segédszemélyzet fogalma. Egészében rendes útra tartozó követelés egy része sommás úton nem érvényesíthető. 1906 október 24. II. H. 8. sz. a. A kir. Ítélőtábla: Jóllehet a kereskedelmi ügyletkötések megszerzésével foglalkozó ügynökök az őket foglalkoztató czég segédszemélyzetéhez tartozóknak nem minden esetben, hanem csak akkor tekinthetők, ha köztük és megbízójuk közt szolgálati viszony áll fenn, azonban figyelemmel arra, hogy a szolgálati viszony főismérvei a foglalkozás önállóságának hiányában, a szerződő felek között fennálló összeköttetés más szóval az alkalmazotti viszony állandóságában, valamint a kikötött javadalmazás természetében rejlenek. X. E. és az alperes közt a íenforgó esetben szolgálati viszony állott fenn s ehhez képest az előbbi az utóbbinak segédszemélyzetében tartozónak tekintendő. Ugyanis felperes azt, hogy X. E. önálló kereskedő volt, vagy hogy egész ügynöki tevékenységét nem kizárólag az alperes, hanem mások javára is fordította: nem is állította; másfelöl pedig az 1881. évi LX. tcz. 61. §-ában kimondott szabályból, de ettől a szabály-