Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 111 mázandó 2-ik pontja nem tartalmaz, hanem a most felhívott törvényhely szerint megtámadhatók a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után, de a csődnyitást megelőző 6 hónapon belül keletkezett mindazon jogcselekményei, melyek által a másik fél kielégítést vagy biztosítást nyer, föltéve, hogy ennek a kielégítés vagy biztosítás elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt. A Gs. T. 27. §-a 2-ik pontjának most idézett rendelkezéséből tehát szükségkép következik, hogy az abban tüzetesen megjelölt föltételek fennforgása esetében a megtámadási jog érvényesíthetésére nézve közömbös az, hogy a hitelező a közadós részéről ennek vagyonából történt kielégítés elfogadásakor meggyőződött-e arról, hogy a kielégítés valósággal a közadós vagyonából történt és egyedül az szükséges, hogy a kielégítés valósággal a közadós vagyonából történjék, hogy tehát annak elfogadásával a közadósnak az összes hitelezők arányos kielégítésére szolgáló vagyona csökkentessék. Helyet kellett tehát adni a felperes felülvizsgálati kérelmének a 307 korona 02 filléres fizetés tekintetében is. Elsősorban azért, mert erre vonatkozólag a felebbezési bíróság ítéletében elfoglalt jogi álláspont a Gs. T. 27. §-a 2J-ik pontjában körülírt anyagi jogszabálylyal ellentétben áll; s másodsorban azért, mert a felebbezési bíróság az ügy eldöntésére lényeges befolyással bíró ténykörülmény tekintetében a felperes ajánlotta bizonyítás elrendelését mellőzte s a tényállást meg nem állapította. 59. Kártérítés a szállítmányozó ellen az árú megiozsdásodása alapján. Szakértő alkalmazása. — Szakértői véleményen alapuló ténymegállapítás szabályossága. Kártérítés mértéke. (1907 február 1. 1906. II. G. 180. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperes keresetében kártérítésként az árú árát követelte azon az alapon, hogy az árú megrozsdásodva érkezett. Felperes az írásbeli kereseti előadás szerint alperes gondatlanságát abban találta, hogy a rozsdásan Fiúméba érkezett árú állapotáról nem vett fel jegyzőkönyvet, de az érdemleges ellenkére-