Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

110 Budapesti kir. ítélőtábla. biztosításául szolgált: a kikötött részletekben valósággal törlesztetett és épen e miatt a váltó lejárattal ki sem volt tölthető s így alperesre nézve a váltóbeli jogok érvényesíthetéséhez szükséges feltételek be sem állottak, alperes sikertelenül védekezik azzal, hogy a köztörvényi követelésére kapott részletfizetések elfogadására állítólagos visszkereseti joga elvesztésének terhe alatt a váltótörvény szerint volt kötelezve. A 133 korona 48 filléres fizetés tekintetében felperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett tehát adni; mert a felebbezési bíróság vonatkozó döntésénél tévesen alkalmazta az Ítéletében felhívott anyagi jogszabályt. És miután a felebbezési bíróságnak irányadó ténymegállapítása szerint a 133 korona 48 filléres fizetés a közadós vagyonából a fizetések megszüntetése után s alperesnek a fizetések megszüntetéséről való tudomásával, s a megtámadhatóság időbeli korlátján belül teljesíttetett, a közadósnak szóban forgó jogcselekményét a Gs. T. 27. §-ának 2-ik pontja alapján a csődhitelezők irányában hatálytalannak kellett kimondani s alperest a kielégítés fejében kapott 133 korona 48 fillérnek és a kereset indítás napjától számított kamatának visszatérítésére kellett kötelezni. A mi már most a kereset többi részét illeti: a felebbezési bíróság nem állapította meg Ítéletében a tényállást arra nézve, hogy a 4000 koronáról szóló cheque értékéből s a D. J. által költségbiztosítékul letett összegből teljesített s együttvéve 307 korona 02 fillért kitevő fizetés a közadós czeg vagyonából történt-e ? Az erre nézve felperes által felajánlott bizonyítást is mellőzte a felebbezési bíróság és úgy ezt a mellőzést, valamint a kereset vonatkozó részének elutasítását azzal indokolta, hogy jogi álláspontja szerint a 307 korona 02 filléres fizetés tekintetében hiányzik a megtámadási jog érvényesítésének az a feltétele, hogy a hitelező abban a tudatban fogadja el a fizetést, hogy a kielégítés a közadós vagyonából történt. A felebbezési bíróságnak ezt a jogi álláspontját a kir. ítélőtábla nem tehette magáévá. Mert oly rendelkezést, mely szerint a megtámadási jog érvényesithetése attól függ, hogy a közadós vagyonából ennek tartozására kielégítést kapott hitelező annak elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásának, illetőleg a fizetések megszüntetésének tényén kívül még arról is kétséget kizáró módon tudomással bírjon, hogy a kielégítés valósággal a közadós vagyonából történt, a Gs. T. 27. §-ának a fenforgó esetre alkal-