Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 107 tényállást változatlanul adták elő, minthogy ekként az ügy végleges eldöntésre alkalmas, a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperest a kereset értelmében marasztalni kellett. 57. Megtámadási per tárgyának értéke az az összeg, a melyet a hitelező a közadós vagyonából elvont (kamat és költség is). Fizetések megszüntetése s arról tudomás. Ügyvédi járandóság összege ténykérdés. il907 január 25. 1906. II. G. 177. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Téves alperes válasziratának az a tartalma, hogy a jelen esetben a S. E. T. 181. §-ára való tekintettel felülvizsgálatnak helye nincs, mert az elsőbiróság tárgyalási jegyzőkönyve szerint felperes keresetének tárgya az az összeg, melyet alperes a közadós elárverezett árúi vételárából felvett, s ekként a megtámadott jogcselekvény által a közadós vagyonából elvont, ez az összeg pedig 451 korona 31 fillért tesz ki. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy ebben az összegben kamat és költség is foglaltatik, mert alperes ezt az összeget vonta el a csődtömegből és ez az összeg most már főtárgya a keresetnek. Ennek előrebocsátása után a kir. ítélőtábla alaposnak találta felperes panaszát a következő okokból : A felebbezési biróság jogszabálysértéssel mondta ki azt, hogy a közadós a megtámadott jogcselekmény keletkezésekor fizetéseit még nem szüntette meg és hogy alperesnek ekkor a fizetések megszüntetéséről nem volt tudomása. A fizetések megszüntetésének megállapítása jogi minősítés az annak megállapítására alapul szolgáló külsőleg felismerhető tények alapján és így az a kérdés, hogy a bíróság a megállapított tényekből helyesen következtette-e a fizetések megszüntetését, mint jogi kérdés, felülvizsgálat alá esik. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a csődtörvény 244. §-ának a kereskedelmi csődnyitásra vonatkozó rendelkezései a kereskedőre általában, tehát akkor is alkalmazandók, ha a kereskedő czége nincs is bejegyezve és ha üzlete a kisipar körét nem is haladja meg és a birói gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy az a kereskedő, ki üzleti árúira kielégítési végrehajtás foganatosítását