Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

108 Budapesti kir. ítélőtábla. tűri, úgy tekintendő, mint a ki fizetéseit megszüntette. Az irányadó tényállás szerint a felek közt nem volt vitás az, hogy a közadós, bár czége nem is volt bejegyezve, kereskedő volt és hogy ellene üzleti árúira, a mint ez a perhez csatolt végrehajtási ügyiratokból kitűnik, az alperes javára 1904. április 22-én kielégítési végrehajtás foganatosíttatott és 1904. június 10 én ellene a csőd is megnyittatott. Alkalmazva erre a tényállásra a fentebbi jogszabályt, kétségtelen, hogy a közadós 1904. évi április hó 22-én fizetéseit már megszüntette és így jogszabályt sértett a felebbezési bíróság akkor, mikor ennek ellenkezőjét mondotta ki Ítéletében. De jogszabálysértéssel állapította meg a felebbezési bíróság azt is, hogy alperes a közadós fizetéseinek megszüntetéséről az emiitett kielégítési végrehajtás foganatosításakor tudomással nem bírt. Mert ez a ténymegállapítás ellenkezik a perhez csatolt végrehajtási ügyiratok tartalmával. Az A) alatt csatolt végrehajtási jegyzőkönyvből ugyanis kitűnik, hogy 1904. április 22-én maga az alperes birói egyezségen alapuló követelése alapján foganatosíttatta kielégítési végrehajtást a közadós ellen, a közadós fizetéseinek megszüntetéséről tehát, a mely a végrehajtás fvganatosításának tűzésében nyilvánult, már a foganatosítás ténye által tudomást nyert. Joggal támadta meg tehát felperes a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja alapján azt a jogcselekményt, mely által alperes kielégítési végrehajtási zálogjogot nyert a közadós árúira oly időben, mikor a közadós a fizetéseit már megszüntette volt. Alperes a közadós árúira nyert kielégítési végrehajtási zálogjoga folyományaképen a megállapított tényállás szerint a közadós elárverezett árúi vételárából a kereseti összeget felvette. Minthogy pedig az említett végrehajtási jogcselekmény a fentebbiek szerint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan és minthogy a csődtörvény 33. §-a szerint az, a mi megtámadható cselekmény által a közadós vagyonából elvonatott, a csődtömegnek visszatérítendő : mindezeknél fogva felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni s a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett alperest a kereseti összegnek és törvényes kamatának megfizetésére, s a költségviselésére kötelezni kellett. Az a panasz azonban, hogy a felebbezési bíróság megsértette az ügyvédi rendtartás 54. §-át, amennyiben a felperes költségét nem állapította meg megfelelő összegben, nem volt figyelembe vehető, mert az a kérdés, hogy az