Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

104 Budapesti kir. ítélőtábla. nyerő sorsjegyek, illetve osztály sorsjegyek leszámítolása és elzálogosítása közt különbség tétetik-e oly irányban, hogy a leszámitoltatás általában vagy a főelárusító részéről szokásos vagy elfogadhatónak tartatik, az elzálogosítás azonban nem, és ha ily különbség tétetik, ez min alapul. Mind e körülmények figyelembe vételével volna csak eldönthető, hogy alperes a főelárúsítóval való viszonyából merített kifogásokat felperessel szemben hatálylyal hozhatja-e fel. Kiemeli a kir. Ítélőtábla, hogy e kérdéssel az is összefügghet, hogy alperes, a ki a három havi elévülési vagy jogérvényesítési határidőre nem hivatkozhatik hatálylyal azzal szemben, a ki a sorsjegyet a rendes sorsjegyforgalomban megszerezte, ugyané határidőre hatálylyal hivatkozhatnék felperessel szemben azon az alapon, hogy a kifogás őt a főelárúsító ellenében megilletné. A S. E. T. 35., 37. és 143. §-ai értelmében a íelebbezési bíróság gondoskodni köteles arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalásban részesüljön, azaz az ügyhöz tartozó tényállás egészben tisztáztassék. Minthogy a felebbezési bíróság e szabály ellenére a fentiekből kitünőleg az ügyhöz tartozó tényállást nem derítette ki, és így ezúttal az ügy e helyütt való eldöntésre nem alkalmas, ennélfogva az idézett szakasz második bekezdése értelmében a felebbezési bíróság ítéletének feloldásával azt további eljárásra és uj határozathozatalra kellett utasítani. 56. Katonai díjszabás. A vasút a kedvezmény igazolására megkivánt alakszerűségtől egyes felekkel szemben utólag eltekinthet. (1907 február 14 1906. II. G. 175. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság tényállása szerint nem vitás, hogy a keresetben említett rozsszállitmányok a katonai kincstár tulajdonába mentek át, hogy ezt a körülményt a katonai közegek mindegyik fuvarlevélen a C) alattival azonos szövegű tanúsítvány reávezetésével igazolták és hogy az e tanúsítványokkal ellátott fuvarleveleket a felperes a katonai díjszabáshoz tartozó függelék 4. fejezetének első bekezdésében megszabott három havi határidőn belül a vasútnak bemutatta. Azt a további tanúsítványt azonban, mely szerint a szállítmányok attól a naptól fogva, a melyen Debreczenbe érkeztek, a debreczeni termény- és árúraktár