Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtáblai, 93 közt mutatkozik, csupán az eladó késedelme esetén alkalmazható, nem pedig a jelen esetben, a midőn az irányadó tényállás szerint a kártérítési igény alapja az, hogy a szállított árú a kikötött kellékeknek meg nem felel. Ez a panasz is alaptalan, mert a vevőnek, a ki az árút nem kapja meg, helyzete teljesen azonos, akar az eladó késedelme okából, akár az árú minőségi hiányai miatt hiúsul meg a vételügyletnek szerződésszerű lebonyolítása; mert a K. T. 347. és 353. §-ai szerint a vevőt mindkét esetben egyaránt a vesztett haszonra kii erjedő teljes kártérítés illeti és mert a kártérítési kötelezettség ténybeli és jogi alapjának azonosságából következik, hogy a kár kiszámításának módjára vonatkozó, a K. T. 356. §. 2. bekezdésében foglalt jogszabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha a vevő a tőzsdén jegyzett árú elfogadását annak szerződésellenes minősége miatt tagadja meg jogszerűen. Végül panasz tárgyává teszi felperes azt, hogy a felebezési bíróság a viszonkereseti összeg kiszámításánál a budapesti tőzsdei árhoz hozzászámította a Budapestről a hamburgi szabad kikötőbe szállítással egybekötött költségeket. Ez a panasz is alaptalan, mert az irányadó tényállás szerint, felperes a szerződéses árért az árút bérmentesítve a hamburgi szabad kikötőbe tartozott szállítani, miért is nyilvánvaló, hogy az alperest illető árkülönbözet kiszámításánál a hamburgi kikötőbe való szállítás költsége is számításba veendő, mert ez a költség a szerződéses vételárban hennfoglaltatik. 53. Akkor is vételügylet forog fenn, ha a kereskedő az árút a szállítás czéljára maga állítja elő. Rendelkezésre bocsátás időpontja. — Rendelkezésre bocsátástól elállás kérdése. A felnivizsgálati kérelem a panasz alapossága esetén is elutasítandó, ha az Ítélet a helyesen alkalmazandó jogszabály alapján megáll. (1906 deczember 14. II. G. 153. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felülvizsgálati panasz annyiban alapos, hogy téves a felebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a felek között létrejött ügyletre a kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi vételre vonatkozó rendelkezései alkalmazást nem