Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

88 Budapesti hir. ítélőtábla. got terhelő igények alapján támasztható keresetek csak abban az esetben évülnek el öt esztendő alatt, ha a követelésre a törvény szerint rövidebb elévülés megállapítva nincs, már pedig az adott esetben váltón alapuló követelés forog szóban és így az elévülést — minthogy a közkereseti társaság a váltót elfogadói minőségben irta alá — a V. T. 84. §-a szabályozza, vagyis az elévülési idő 3 év, s minthogy felperes keresetét a czégtagok ellen a váltó lejáratától számított 3 éven túl indította, keresete a czég tagok ellen szerinte nyilván elévült. Ez a panasz alaptalan, mert a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás szerint a váltót elfogadói minőségben aláírt és 1900. évi november hó á3-ik napján megszűnt K. és társa czég a biróság által felperes javára a kereseti követelés fizetésére jogerősen köteleztetett, mert e szerint itélt dolog lévén, hogy a fennállott K. és társa czég felperesnek váltón alapuló követelését megfizetni tartozik, alperereseknek mint ennek a megszűnt czég tagjainak a kötelezettségét a K. T. 88. §-a szabályozza, ezen szakasz szerint pedig a közkereseti társaság tagjai a társasági kötelezettségekért egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősek, mert felperes keresetét alperesek ellen a megszűnt czég irányában nyert jogerős Ítéletre és nem a váltóra alapítja, ennélfogva az elévülés tekintetében nem a váltó törvény 84. §-a, hanem a K. T. tál. §-a irányadó, s minthogy a megállapított tényállás szerint a K. és társa czég 1900. évi november hó 23-ik napján szűnt meg és felperes keresetét alperes czégtagok ellen 1905. évi január hó 30-ik napján, tehát öt éven belül indította, nyilvánvaló, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabály megsértése nélkül állapította meg azt, hogy a kereseti követelés az alperesekkel szemben el nem évült. Panaszolta másodrendű alperes azt is, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a váltóperben a közkereseti társaság ellen hozott marasztaló Ítélet hatályát mint itélt dolgot az alperesekre is kiterjesztette, mert szerinte az alpereseknek perben állása nélkül a czég ellen hozott Ítélet hatálya reájuk nem terjedhet ki, mivel itélt dolog csak a perben állott felek között eldöntött jogra nézve keletkezik, és ezért a midón most saját személyükben vonattak perbe, nem lehetnek elzárva a czég ellen folyt perben helytelenül megállapított tényállás megdöntésétől. Ez a panasz is alaptalan, mert a közkereseti társaság ellen hozott Ítélettel, mely a jelen perben vizsgálat tárgyát nem