Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 65 A kir. ítélőtábla: Alperes felülvizsgálati kérelmében első sorban azt panaszolta, hogy a felebbezési bíróság az ítéletében megállapított tényekből anyagi jogszabály megsértésével vonta le azt a jogi következtetést, hogy felperes nem volt tagja az alperesi szövetkezetnek. Ez a panasz alaptalan, mert a K. T. 224. §-a szerint, a melytől eltérő, a szövetkezet alapszabályaiban foglalt rendelkezés, mint a törvénybe ütköző, figyelembe nem jöhet, az egyes tagoknak a szövetkezetbe való belépése csak írásbeli nyilatkozat alapján történhetik, ily írásbeli nyilatkozatot pedig felperes, mint azt a felebbezési bíróság Ítéletében tényként megállapította, a mely ténymegállapítás megtámadva nincs, ki nem állított és mert azt, a ki írásbeli nyilatkozattal a szövetkezetbe be nem lép, azon az alapon, hogy a szövetkezettől kölcsönt vett fel, hogy a kölcsönről kötelezvényt aláirt, hogy tagsági könyvecskét kapott, hogy heti befizetéseket teljesített, hogy közgyűlésen részt vett, szövetkezeti tagnak tekinteni nem lehet és így reá nézve az alapszabályoknak a tagokra vonatkozó rendelkezései nem kötelezők, továbbá mert a csatolt kötelezvény tartalmában a szövetkezetbe való belépésről említés téve nincs és így a kötelezvény a belépési nyilatkozatot nem pótolja. Alperes felülvizsgálati kérelmében továbbá azt panaszolta, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a midőn megállapította, hogy felperes az általa teljesített fizetésekkel egész tartozását kiegyenlítette, mert szerinte figyelmen kívül hagyta a felebbezési bíróság azt, hogy felperes és alperes között az a megállapodás jött létre, hogy felperes az időközben történt fizetések daczára a felvett egész kölcsönösszeg után tartozik a kölcsön teljes kifizetéséig a kamatot fizetni és hogy ennélfogva nincs joga felperesnek az általa abban a feltevésben, hogy ő a szövetkezetnek tagja volt, kamat czimén fizetett összeget a tőke törlesztésére fordítani. Ez a panasz is alaptalan, mert a felebbezési bíróság ítéletében nem foglaltatik oly ténymegállapítás, hogy felperes és alperes között a szövetkezeti tagságtól eltekintve a kötelezvényben foglalt megállapodáson kivül bármiféle megállapodás jött volna létre a fizetés tekintetében és mert felperes nem lévén tagja az alperes szövetkezetnek, felperes és alperes között csupán kölcsön ügylet jött létre, s ennélfogva alperes a felperes által történt összes fizetéseket a kölcsön törlesztésére volt köteles fordítani és pedig úgy a tőke, valamint a kamat törlesztésére, végre Térfl : ítélőtáblai határozatok. XI. 5