Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

50 Budapesti kir. ítélőtábla. még az l/F. alatti okirat ellen tett felperesi ellenvetések alapossága esetében is helyes azért, mert alperes az első díjrészletet le nem fizetvén, felperes koczkázatot egyáltalán nem viselt s így a koczkázatviselés ellenértékéül jelentkező biztosítási díjat sem igényelheti: ezeknélfogva az l/F. alatti okirat valódiságára és hatályosságára vonatkozó vitás kérdéseknek eldöntését mellőzni s felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. 29. A felebbezési tárgyalás folytatásának elmulasztása. A felülvizsgálati kérelemben közölt tényállítás hatálya a feloldás következtében tartott tárgyaláson. (1906 szeptember 14. I. G. 70. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az Ítélet szerint a felebbezési bíróság úgy fogta fel felperes korábbi perbeli előadását, hogy szerinte a künlevőségek benfoglaltatnak a különbözetben, a mi egyjelentőségü azzal, hogy a különbözet egyetértően történt megállapítása alkalmával nem vétettek figyelembe felperes javára. A felebbezési bíróság ennek alapján a különbözet kiszámítása kérdésében eltérést látott alperesnek a felülvizsgálati kérelemben elfoglalt, és felperesnek a perben korábban kifejtett álláspontja közt, és ebből kiindulva egyik fél idevonatkozó állítását sem tartotta bizonyítottnak. Alapos alperesnek az a panasza, hogy ezzel a felebbezési bíróság megsértette a S. E. T. 162. §-ának (nem pedig a felülvizsgálati kérelemben idézett 51. §-nak) ide vonatkozó szabályát. Az első alperesi felülvizsgálati kérelemben és a kir. Ítélőtábla II. G. 116/905. sz. feloldást tartalmazó határozatában közöltetett felperessel, hogy alperes úgy a saját mint felperesnek a perben kifejtett álláspontját úgy kívánja érteni, hogy a különbözet egyetértéssel történt meghatározásánál az említett künlevőségek felperes javára már figyelembe vétettek. Alperesnek ez az előadása ténybeli állítás fogalma alá tartozik. Minthogy a feloldás folytán megtartott tárgyaláson való meg nem jelenés nem az első felebbezési tárgyalásnak, hanem a felebbezési tárgyalás folytatásának elmulasztása, ennélfogva a meg nem jelenés következményét a S. E. T. 162. §. 3., 4. és 5. bekezdése értelmében kell megállapítani. Ezek értelmében az előkészítő