Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

48 Budapesti kir. ítélőtábla. 27. §-ának 2. pontja alkalmazandó akkor is, ha a vitatott kiegyezés létrejött. Az alperes állítása tehát perdöntő nem lévén, arra nézve a bizonyítást elrendelni nem kellett. Az alperes továbbá a felebbezési bíróság ítéletét sérelmesnek tartja azért is, mert a kereseti összeg megfizetésére feltétlenül köteleztetett. Vitatása szerint a marasztalást függővé kellett volna tenni annak a váltónak kiszolgáltatásától, melyet ő követelése fedezésére annak idején a közadóstól kapott és a fizetés folytán neki visszaadott. Ennek a támadásnak sem lehet sikere. Mert a felebbezési tárgyaláson birói kérdésre az alperes maga adta elő, hogy a csődtörvény 30. §-ának esete nem forog fenn és felülvizsgálati kérelmében sem állítja, hogy harmadik személyek elleni jogainak megóvása végett szüksége volna a váltóra, hanem a jogsérelmet egyedül abban látja, hogy váltó nélkül a közadós elleni követelését a csődeljárásban nem érvényesítheti. Ez a nézet azonban téves. Mert a csődtörvény 34. §-a szerint: «Ha a megtámadott teljesítés tárgya visszaadatik, a teljesítés alapját képező követelés ismét hatályba lép.» Ebből pedig következik egyrészt, hogy az alperes mindaddig, mig azt az értéket, melyhez megtámadható cselekmény folytán jutott, ki nem adja, a közadós elleni követelése alapján a csődtömeggel szemben fel sem léphet, tehát a váltó kiadását sem követelheti; másrészt pedig mihelyt az alperes kötelezettségének eleget tesz, a közadós elleni követelése már a törvénynél fogva feléled, s így a csődeljárásban érvényesíthető s pedig a váltó felmutatása nélkül azért, mert az a váltókötelezettnek már visszaadatott. A felebbezési bíróság tehát helyesen határozott, mikor az alperes marasztalását a váltó kiszolgáltatásától függővé nem tette. Ez azonban nem állja útját annak, hogy az alperes jogi érdek kimutatása mellett a váltó kiadását, esetleg megsemmisítését per útján követelje, a csődtömegtől persze csak akkor, ha a váltó a tömeg birtokába került. 28. A koczkázat viselésének és a biztosítási szerződés hatálybalépésének kezdőpontja. (1907 június 14. I. G. 168. sz. a.)