Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

34 Budapesti kir. ítélőtábla. zik, hogy a tengelyen fuvarozó, ha a küldeményt a vasútnak szabályszerüleg át nem adja és a meddig az ált. feltételek 7-ik §-ának utolsó előtti 3-ik bekezdésében említett átvételi elismervényt nem kap, a küldeményben a rendeltetési állomáson való átvételig előálló minden hiányért vagy kárért felelős marad s ez alól a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bebizonyítja, hogy a hiány oly esetlegességből vagy oly okból származik, melyre nézve az ált. feltételek 9. §-a, 10. §. b) pontja 10. §. c) és e) pontjai szerint őt kezesség nem terheli. Minthogy az e részben meg nem támadott tényállás szerint felperes a keresetben megjelölt két dohányküldeményt a mérlegkönyv és árujegyzék aláírása mellett átvette s a küldeményeknek Egerben, illetőleg Szomolnokhután a rendeltetési helyen történt átvételekor a felperes részéről átvettnek elismert súlymennyiséghez képest, a két küldeménynél 178 kgr. hiány volt. az pedig, hogy felperes a kérdéses küldeményeket a vasútra Szalóktaskonyban való feladáskor az általa Tiszaroffon a dohánybeváltó hivataltól átvett mennyiségben hiánytalanul a vasútnak átadta s a hiánytalan átadást akár a szerződés különös feltételei 23. §. 5. pontjában körülirt módon, akár a vasúti üzletszabályzat 53-ik §-ához képest a vasút részéről való hivatalos mérlegelés útján kimutatta volna, tényül megállapítva nincs és minthogy az A)F) szerződés fenébb idézett rendelkezései szerint felperesnek felelőssége az általa fuvarozás végett átvett küldeményekben felmerült hiányra nézve fennállt, a míg be nem bizonyítja, hogy a hiány oly okból származott, a melyre nézve őt jótállás nem terhelte, minthogy továbbá az említett szerződés 15-ik §-a az alperest feljogosítja arra, hogy a felperest a fuvarozásra átvett dohányküldeményekben felmerült hiány egyenértéke fejében terhelő összegeket a felperest illető fuvarbérekből levonhassa, az pedig nem is volt vitás, hogy a kérdéses küldeményekben tapasztalt 178 klgr hiány értéke 1044 k. 76 f.-t tesz, vagyis annyit, a mennyit alperes a felperes fuvarbér követeléséből visszatartott: ezeknél fogva a felebbezési bíróság a fenébb említett tényállásból helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a szóban forgó hiány fejében az alperes által visszatartott összegnek kiadása iránt indított keresetnek helyt adni nem lehet. De ezeknélfogva egyszersmind alaptalan a felperesnek arra vonatkozó panasza, hogy a felebbezési biróság figyelmen kívül hagyta, hogy a kérdéses küldenie