Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

22 Budapesti kir. ítélőtábla. kapuzatot 1901. évi november havában el akarta vitetni, de alperes ez nem engedte meg. A felperes a boltkapuzat kiadása iránt indított keresetet. A felebbezési biróság az alperest a kiadásra esetleg 400 korona érték megtérítésére kötelezte és kimondta, hogy a felperes a boltkapuzat elvitele előtt az előbbi állapot helyreállításának biztosítására 400 koronát letétbe tenni köteles és hogy a végrehajtás elrendelése a biztosítéki összeg letételének kimutatásától tétetik függővé. A kir. Ítélőtábla: Felperesek felülvizsgálati kérelmének a kir. Ítélőtábla csak annyiban adott helyt, a mennyiben a felebbezési biróság Ítéletének ama rendelkezése ellen irányul, melyszerint felpereseket az alperes ingatlanán az előbbi állapot helyreállítása iránti kötelezettségük előzetes biztosítására kötelezte és az ítélet végrehajtását ennek igazolásától tette függővé. Felperesek ide vonatkozó panaszát ugyanis a kir. Ítélőtábla alaposnak találta, mert nincsen olyan általános jogszabály, melynek alapján valamely jog gyakorlásával járó viszontkötelezettség teljesítésének előzetes biztosítása, még a kötelezett vagyontalanságának igazolása mellett is, — külön megállapodástól eltekintve, követelhető, az ítéletnek a megítélt jog tekintetében végrehajtása ilyen biztosíték nyújtásától függővé tehető volna, de ilyen biztosítékhoz való jog a főv. lakbérszabályzatnak e perben irányadó 32. §-a rendelkezéséből sem állapítható meg. Nem sértett jogszabályt a felebbezési biróság akkor, mikor az első biróság ítéletének felperest az előbbeni állapot helyreállítására kötelező rendelkezését helybenhagyta, mert a főv. lakbérszabályzat 32. §-ának rendelkezéséből az következik, hogy a boltkapuzat elviteléhez való jogot a bérlő csakis az előbbeni állapot helyreállításával kapcsolatosan gyakorolhatja — erre a helyreállításra tehát az érvényesített jog megítélésének folyamányakép — ide vonatkozó viszontkereset nélkül is felperes helyesen köteleztetett annál is inkább, mert felperes nem is állította, hogy alperes az előbbeni állapot helyreállítását elengedte volna. Nem bir alappal az a panasz sem, hogy a felebbezési biróság felperest a boltkapuzat négy évi használata folytán beállott kár megtérítése iránti keresetével anyagi jogszabály sértésével utasította volna el, mert a bolkapuzat elviteléhez való jog felperest csakis az alperesi ingatlannak illetve üzlethelyiségnek — a boltkapuzat nélkül előbbeni állapot visszaállításával kapcsolatosan Ítélte meg •— az alperesi használat ez esetben tehát egyenesen