Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 23 a felperesi jog érvényesítésében való késedelem következménye és mint ilyen kártérítési kötelezettséget meg nem állapít. Alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési bíróság a megállapított tényállás alapján alperest helyesen csakis a boltkapuzat értékénék megtérítésére kötelezhette volna, mert eltekintve attól, hogy a vagylagosan érvényesíthető jogok illetve teljesíthető kötelmek közötti választás kizárólag a telek jogkörébe tartozik, jogszabály, hogy ingók jogosulatlan visszatartása esetében első sorban csakis az ingó természetben kiadása követelhető, a kiadás puszta megtagadása tehát értékmegtérítéshez való jogot és kötelességet meg nem állapít. A felebbezési biróság ezek szerint jogszabályt nem sértett, mikor a keresetben első helyen érvényesített ingó kiadása iránti kérelemnek megfelelően marasztalta alperest. Alperes csatlakozási kérelmét a kir. Ítélőtábla azért utasította el, mert az a panasz, hogy a kereset elbírálásánál a főv. lakbérszabályzatnak nem 32. hanem 30. §-a lett volna helyesen alkalmazandó, alaptalan, mert a boltkapuzatokról a hivatkozott szabályzat 32. §-a rendelkezik különlegesen, oly tényállás pedig, hogy a boltkapuzat az alperesi ingatlannak az ingatlan állaga sérelme nélkül el nem választható alkatrészévé vált volna, meg nem állapíttatott. Nem találta alaposnak a kir. Ítélőtábla azt a panaszt sem, hogy a felebbezési biróság alperest házbérkövetelésre irányuló viszonkeresetével jogszabály sértésével utasította volna el, mert bár jogszabály, hogy szerződések concludens tények által hallgatólag is megköthetők vagy meghosszabbíthatók, azokból a megállapított tényekből, hogy néh. D. M. felperes a fennállott bérleti szerződés lejártán, 1901. évi november 1-én túl is üzleti állványait a bérben birt helyiségben hagyta, hogy bizományi raktár elnyerésén fáradott, melynek czéljaira az alperes helyiségét kívánta volna használni, a kir. Ítélőtábla sem találta megállapíthatónak, hogy felek a bérleti szerződést 1901. november 1-én túl meghosszabbították. 16. Kár mennyiségének felülvizsgálata. Kártérítés az eladó késedelme alapján; árkülönbözet. (1907 márczius 19. I. G. 9. sz. a.)