Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

10 Budapesti kir. Ítélőtábla. adna és az ő felelősségét megállapíthatná, nem pedig azért, mert az ügyvédi rendtartás 63. §-ának ama intézkedéséből, hogy ha az ügyvéd helyettesítése a fél előleges értesítése és beleegyezésével történt, akkor a felelősség a helyettesített ügyvédet terheli, következik az is, hogy ily esetben, vagyis a fél előleges értesítése és beleegyezése esetén a helyettesített ügyvédnek az ügyben teljesített eljárásáért megállapított ügyvédi díjazása tekintetében a helyettesített ügyvéd a féllel közvetlen jogviszonyba jut, azokért tehát a fél a helyettesített ügyvédnek közvetlenül az alapon felelős, a miből pedig nyilvánvaló, hogy a felebbezési bíróság, a midőn az ezen ekként minősítendő jogviszony alapján a felmerült és érvényesített költségjegyzékre a felperesnek az alperes ellen kereseti jogosultságát, helyesebben felelősségét megállapította, az alperes által vitatott anyagi jogszabálysértést nem követte el. Azonban a felperesnek ez a kereseti jogosultsága, helyesen az alperesnek a költségjegyzékért a felebbezési bíróság által megállapított felelőssége megszűnik akkor, ha, a mint azt az alperes állítja, a felperesi jogelőd H. B.-tól a közöttük divott megállapodás értelmében a teljesített ügyvédi tevékenységért díjazását megkapta, a perben a felelősség kérdésében tehát ez döntő körülménynek jelentkezik, következéskép ebben a kérdésben a tényállás megállapítandó lett volt és így a felebbezési bíróság a midőn a felelősség kérdésében a tényállásnak ez iránybani kiderítése és megállapítása nélkül határozott, nyilván anyagi jogot sértett, az alperesnek ezt is vitató panasza tehát alapos, és mivel a tényállásnak a jelzett iránybani kiderítése nélkül a felelősség kérdésében sem hozható alapos határozat, a felülvizsgálati kérelemnek ez okból kellett helyet adni és az Ítéletet feloldani. 8. A gazdasági pénztár a gazda fizetési késedelme esetén akkor sem köteles a munkaadónak a cselédet ért balesetből felmerült költséget megtéríteni, ha a bátraiékos járulékot utóbb behajtotta. (1906 deczember 20. I. G. 314. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról rendelkező 1900 : XVI. illetőleg 1902 : XIV. t.-czikk-