Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Marosvásárhelyi ktr. ítélőtábla. 473 alperesnek azt a jogát, hogy a munka nem teljesítése esetére kárát az óvadékból kielégíthesse, épségben hagyta s alperes anyagi jogát nem sértette. Az a felülvizsgálati panasz pedig, hogy így alperes meg van fosztva attól a jogától, hogy az egész óvadék visszatartása által, felperestől vagy engedményezőjétől a teljesítést kierőszakolhassa, figyelembe egyáltalán nem jöhet. Mert alperesnek ilyen joga sem a 2 7. alattiból, sem az óvadék természetéből meg nem állapitható. A 2 7. alatt ugyanis e jog megállapítása szempontjából semmi rendelkezést nem tartalmaz; az óvadék lényege pedig nem a szerződési teljesítés kierőszakolhatásában, hanem abban áll, hogy az a szerződésből származó kárnak, de csakis ennek, fedezetéül szolgáljon. Nyilvánvaló tehát, hogy az óvadékról, mint valamely alperest megillető és bíróilag is tekintetbe vehető kényszerjogeszközről, és az óvadék teljes összegben, a birói Ítéletben már megállapítható kárösszeget túlhaladó mértékben visszatartása meg nem engedése miatt ily jogeszköztől megfosztásról szólani sem lehet. Igaz ugyan, hogy a felebbezési bíróság Ítéletének a még hátra levő munka teljesítésére kötelező rendelkezése végrehajthatósággal felruházva nincs; hanem a nem teljesítés esetére alperes kárának a visszatartható 123 korona óvadékrész által kielégítésre van utalva; ez által pedig választási jogában tényleg korlátozva van. De valódi jogsérelem ebben alperesre nézve nincsen s azért sikeres felülvizsgálati panasz tárgyává sem teheti. Mert akarata ellenére felperes a teljesítésre végeredményében végrehajtás útján sem kényszeríthető. Annak igénylése pedig, hogy alperes ellen az 1881 : LX. t.-cz. 222. §. szerint való bírságolás alkalmaztassék, a jelen esetben annál kevésbbé tekinthető indokoltnak, a birói gyakorlat irányától eltekintve is: mert ebben az esetben oly nyilvánvalóan lényegtelen munkálatok teljesítéséről van szó, melyek bármely ahoz értő által, az alperes igényét teljesen kielégíthető módon elvégezhetők; szükség nélkül pedig a kényszer alkalmazása indokoltnak nem volna tekinthető, minélfogva alperes felülvizsgálati panasza e ponton sem állhat meg.