Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

442 Kolozsvári kir. ítélőtábla. 510. A felebbezési bíróság a bizonyítékok szabad és indokolt mérlegelése alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg azt, hogy a B. adóslevél kiállításakor B. I. az azelőtti időkben kapott készpénz és termények fejében B. T.-nak valóban tartozott, ezen előzőleg már fennállott tartozásokról számoltak össze alperesek és az ennek eredményéül megállapított tartozásról, a mely lényegében szintén kölcsönökön alapul, állíttatott ki a B. adóslevél; továbbá, mert a felperes által a szinlegességre és kijátszási szándokra vonatkozólag felhozott törvényes vélelem nem létezik, hanem csak az, hogy a közeli rokonságban levőkről vélelmezhető az adott körülmények között az, hogy egymás vagyoni és tartozási viszonyairól tudomással birnak vagy bírhatnak, ennélfogva a felebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül állapította azt is meg, hogy ha a sógorsági viszonynál fogva D. F.-ról vélelmezhető is, hogy tudott R. í.-nak felperes irányában fennálló tartozásáról, D.-nak azon eljárása, hogy a saját követeléseiről okiratot állíttatott ki és ezt biztosíttatni kívánta, ez nem minősíthető a felperes érdekei kijátszására irányuló színleges ügyletnek. Minthogy pedig a felebbezési bíróság a bizonyítékokat jogszabálysértés nélkül mérlegelte, a tényállást jogszabálysértés nélkül állapította meg és ez a felülvizsgálati bíróság által irányadóul veendő s a felebbezési bíróság ezen tényállásból a jogi következtetéseket is jogszabálysértés nélkül vonta le. (1906 ápr. 23. G. 46. sz. a.) 511. A tényállás szerint a községi regalebérletre közös nyereség és veszteség mellett alakult alkalmi egyesülésnek tíz tagja közös elhatározással vette fel a felperes által e perben érvényesített követelés alapját képező 2100 korona váltókölcsönt, a váltói valamennyi társtag írta alá, a ViGO korona összeg pedig befolyt a társaság pénztárába, mint a társaság összes tagjait terhein kölcsön. Az első ízben kiállított váltó megújításakor az új váltót azért nem írta alá valamennyi tag, mert az újítás idejében nem voltak jelen valamennyien a hitelező pénzintézet székhelyén és a hitelező takarékpénztár az aláírt öt egyént, köztük a peres feleket, megfelelő hitelképességűnek találta, de az új váltó aláírásakor sem az azt aláíró öt tag között, sem a többi társasági