Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)
430 Kolozsvári kir. Ítélőtábla. met alaposnak találva, annak helyet kellett adjon. Ennek a következtében a S. E. T. 204. §-a értelmében a kir. ítélőtábla a királyi törvényszék Ítéletéből elfogadott s előrebocsátott tényállás mellett további tényként a felek előadásából, elsősorban magából a kereseti előadásból azt állapíthatja meg, hogy peresfelek és Sz. Á. utóbb nevezettnek az «Erdélyrészi szépművészeti társaság" ülésében tett s a társaság által elfogadott indítványa folytán, mivel a társaság maga nem volt hitelképes, a társaság meghatalmazottjaiként vállalkoztak arra, hogy a társaság részére szükségesnek mutatkozott 900 korona kölcsönt saját váltó aláírásuk mellett felveszik és a társaság fogja ezt kamatostul megfizetni, mihelyt államsegélyből vagy más módon pénzhez jut. Kétségtelen tehát, hogy peresfelek és Sz. Á. a már többször említett társaság meghatalmazottjaiként jártak el, jóllehet a kölcsön fölvételére szolgált váltókon ezt nem tüntették föl. A váltó tehát a kölcsönügyletnek csak formai kifejezője lévén, abból a váltókötelezettséget vállalt meghatalmazottak egymással szemben jogokat nem támaszthatnak, hanem csakis a meghatalmazó «Erdélyrészi szépművészeti társasággal" szemben és a jogviszonyon ez a tény sem változtatott, hogy felperes a váltókat a hitelező banknak kifizette. A meghatalmazottak közötti jogviszony elbírálására tehát csupán a váltókötelezettség vállalása alapjául szolgált köztörvényi viszony szolgálhat s a mennyiben felperes a fizetés ténye folytán alperessel szemben jogot támaszt, köteles bizonyítani, hogy közöttük oly megállapodás létesült, a mely felperes részére alperessel szemben a váltón kívül követelési jogot szült. Pusztán magából a váltóból felperes alperessel szemben azért nem származtathat jogot, mert a váltójogi egyetemleges kötelezettség csak a hitelező «Erdélyi bank» r. társasággal szemben állott fenn, ellenben a peresfelek és Sz. Á. között nem, sőt az 1905 márczius hó 9-én 1323 K-ról kiállított nagyobb összegű váltón épen felperes szerepel elfogadóként s mint ilyen a kibocsátóként szereplő P. L.-al szemben váltói alapon fel sem léphetne. Ezeknek a folyományaként felperest a kereseti alapon alperessel szemben követelési jog nem illetvén, a felebbezési bíróság ítéletét meg kellett változtatni és felperest keresetével elutasítani.