Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

422 Kolozsvári kir. Ítélőtábla. kérelme a felebbezési bíróság által mellőztetett, mert másodrendű alperes, a kinek kezéhez az árúk kiszolgáltattak, a ki tehát azok értékéről és mennyiségéről egyedül birt közvetlen tudomással, a kereset ellen nem védekezvén s jogorvoslattal nem élvén, a számla helyesnek volt tekintendő. 490. A betegsegélyző pénztárnál történő bejelentés elmulasztása s a munkakönyv ki nem adása miatt a munkaadó ellen indított kártérítési kereset elsősorban az iparhatóság elé tartozik. Az iparhatósági határozat ellen a birói út igénybevételére szabott 8 napi határidő mely esetekben kötelező ? Iratellenes tényállás. (1905 deczember 11. G. 141. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A felebbezési biróság felperest keresetével azon az alapon utasította el, hogy az iparhatóságnál a befejezett eljárásról utolsó fokban hozott véghatározatnak felperes részére történt kézbesítése és a keresetnek a kir. járásbíróságnál való beadási ideje közt öt hónap telvén el, felperes igényének az 1884 : XVII. t.-cz. 176. §. értelmében a törvény rendes útján való ervényesíthetésére meghatározott nyolcz napi záros határidő eltelt s ez által felperes kereshetőségi joga alperesi munkaadójával szemben megszűnt. Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy az iparhatóság előtt nem kártérítést, sem pedig azon összegnek, a melyet alperes mulasztása folytán betegsége gyógyítására a sajátjáról fedezett, visszakövetelését nem kérte s így az iparhatóság megállapítása más kérdésben történt. Ez a panasz alapos, mert az iparhatósági iratok szerint a peres felek közötti ügyben az iparhatóság előtt más kérdések és nem azok fölött történt a döntés, a melyekből folyóan a jelen perbeli kártérítési kereset van származtatva. E szerint iratellenes tényállásból folyóan mondatott ki a felebbezési biróság által, hogy a kereset alapjául szolgáló kérdésekben az iparhatóság már döntött, s hogy felperes igényének a törvény rendes útján való érvényesítésével már elkésett. Anyagi jogszabályt sértett tehát