Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Kassai kir. ítélőtábla. 413 általános kifejezése a felebbezési bíróság ítéletében közelebbről meg sem határoztatott és így kétséges, vájjon az ítéletben hasz­nált ezen kifejezés alatt a vadsertéseknek az alperes hozzájáru­lása nélküli természetes tenyészése, avagy az alperesnek a ter­mészetes tenyészést fokozó különleges eljárása értendő-e. E per­ben lényeges annak megállapítása, hogy alperes az utóbbi tekintet alá eső mesterséges módon idézi-e elő a vadsertések szaporodá­sát vagy nem, a felebbezési bíróság azonban alperesnek ilynemű különleges eljárását vagy annak köztudomású voltát meg nem állapította. (1906 máj. 1. G. 23. sz. a.) 479. A felebbezési bíróság tényként azt állapította meg ugyan, hogy a felperes a végrehajtás foganatosítása alkalmával felmu­tatta az alperesnek azt az Ítéletet, a melylyel a felperes ingósá­gai a zár alól feloldattak, továbbá, hogy a birói kiküldött és a becsüs ugyanakkor figyelmeztették az alperest, hogy az általa 3—24. tételek alatt lefoglalt ingók a felperes igénye folytán a zár alól feloldattak. E tények azonban az alperes rosszhiszemű­ségének megállapításához elégtelenek, mert az a tény, hogy a fel­peres felmutatta, a foglaláskor az ebben a perben a keresethez B) alatt csatolt ítéletet, nem volt alkalmas alperesnél annak a tudatnak a keltésére, mintha az Ítélet éppen az általa kijelölt ingókra vonatkoznék, mert abban az Ítéletben a zár alól feloldott tárgyak közelebbről ismertetve s jellegzetesen feltüntetve nincse­nek, míg az a tény, hogy a becsüs igazolta az azonosságot, a korábban kiigényelt és az alperes részéről foglalás alá vett ingókra nézve egymagában nem szolgálhatott alapul az alperes meggyő­zésére akkor, a mikor a foglalási jegyzőkönyv bizonysága szerint azok az ingók a végrehajtást szenvedőnek birlalatában találtat­tak, a mikor tehát közel állt a jogos feltevés ahhoz, hogy a végrehajtást szenvedő azokat újból megszerezze. Ezek szerint az alperes rosszhiszemű eljárásának vélelmezéséhez a törvényes alap hiányzik, a miért a felperes költségében sem marasztalható. (1906 márcz. 20. G. 24. sz. a.) 480. Az a körülmény, hogy a vevő a közte és az eladó között véglegesen létrejött vételi ügylet tekintetében, a melyet a maga részéről megfelelően teljesített és a továbbiakban is teljesíteni

Next

/
Thumbnails
Contents