Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

30 Budapesti kir. ítélőtábla. abban az irányban van megállapítva, hogy felperesek mit fizettek,, a szerződés körül miféle költségük volt és mit fektettek be az ingatlanokba, hiányos, miért is a felülvizsgálati kérelemnek helyt adva, a S. E. 204. §-a értelmében a szükséges póteljárás megrendelésével a felebbezési bíróság Ítéletét fel kellett oldani. A póteljárás folyamán a következőkre vonatkozóan lesz a tényállás tüzetesen megállapítandó: A felperesek és az alperesek megbízottja között kötött adásvételnél mi volt a felek megállapodása a tekintetben, hogy felperesek ellenszolgáltatáskép mire lesznek kötelezve; mily összegű fizetést teljesítettek felperesek a szerződés szerint őket terhelő ellenszolgáltatásra és mily összegű fizetést teljesítettek ezen ellenszolgáltatáson felül s a mit utóbbi czímen alperesek helyett fizettek, tényleg az alperesek tartozását képezte-e s nevezetesen alperesek tartozását képezte-e a keresetben 8-ik tétel alatt felszámított összeg; mily részben történt az alperesi megbízott részéről alperesek nevében teljesítés s nevezetesen az ingatlanok felperesek birtokába adattak-e s felperesek birják-e az ingatlanokat; ezek mellett újból meg lesz állapítandó abban az irányban is a tényállás, hogy a szerződés körüli költségek fejében mily összegű kiadása volt felpereseknek és mily összegű befektetéseket tettek az ingatlanokba; azután pedig a kifejlendőkhöz képest lesz az új határozat meghozandó. 18. Az indokolás helyességének és a bizonyítékok alkalmazásának felülvizsgálata. (1906 márczius 29. 1905. I. G. 486. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A S. E. 64. §-nak abbó! a rendelkezéséből, mely szerint a bíróság azokat az okokat, melyek miatt a fél ajánlotta bizonyítást mellőzte, ítéletében tüzetesen előadni tartozik, az következik, hogy a bíróság a mellőzésnek oly okát nem adhatja, melynek a fél bizonyítandó tényállításai merőben ellent mondanak. Ebből tovább az folyik, hogy a felebbezési biróság a fent említett szabály sérelmével indokolta F. I. s ennek neje tanukként való kihallgatásának mellőzését azzal, hogy ezeknem ügyleti tanuk, mert a felebbezési bíróság Ítéletében megállapítottak szerint a perújító alperes a nevezett tanúk kihallgatását