Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)
Budapesti kir. ítélőtábla. arra a ténykörülményre kérte, hogy felperes és alperes leánya között szerelmi viszony állott fenn, melyből kifolyóan felperes alperes leányának váltótartozásait magára vállalta s ezek kifizetésére az alperes czímére, de ennek leánya részére több ízben pénzeket küldött, alperes tehát F. I. s ennek nejével a felperes által neki küldött pénzekre vonatkozóan a közte és felperes között létesült jogviszonynak igazolását czélozta. De nem hozhatta föl a felebbezési bíróság e tanúk kihallgatása mellőzésének okául azt sem, hogy ha vallomásuktól eredmény várható volna, akkor alperes reájuk már az elsőbiróság előtt hivatkozott volna, mert ez indok fölhozhatásának a S. E. 152. §. ellent mond. A felebbezési bíróság Ítéletében továbbá kijelenti s ilykép tényként megállapította, hogy a tanúk egyike sem vallotta azt, hogy tudomással bírna arról, hogy felperes a felek közt vitás 220 K-t alperesnek nem kölcsönkép, hanem csupán ennek czímére a leánya váltótartozására küldte, azonban a nevezett tanúk vallomását teljes tartalmuk szerint nem mérlegelte s ezzel ismét a S. E. 64. §-ban foglalt lényeges eljárási szabályt sértette meg; azonkívül a most nevezett tanuk vallomásait nem a teljes tartalmuk szerint méltatván, a S. E. 96. §. értelmében helyesen nem is határozhatott alperes eskü alatti kihallgatása, avagy ennek mellőzése iránt. Végre a felebbezési bíróság ítéletében megállapítottak szerint alperes a közte és felperes közt lefolyt 300 frtos váltóper iratainak beszerzését is kérte, hogy pedig e kérelem teljesítése miért mellőztetett, azt ugyancsak a S. E. 64. §. sérelmével a felebbezési bíróság nem indokolta. Ily körülmények között a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás lényeges eljárási szabály megsértésével lévén megállapítva, az ügy alapos eldöntésére nem alkalmas. 19. Az iparhatósági határozattal meg nem elégedő fél részére az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-ában megszabott 8 napi határidőt nem hosszabbítja meg az, hogy a fél a határozat ellen közigazgatási nton újra felvétellel él. Iparhatósági ily határozat ellen közigazgatási újrafelvételnek nincs helye. (1906 április 5. 1905. I. G. 494. sz a.)