Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 19 akkor érvénytelen, ha az ellenérték aránytalanul nagy vagy a kötelezett erkölcsi vagy anyagi létét veszélyezteti. (1906 február 8. 1905. I. G. 403. sz. a.) Tényállás: Az alperes, mikor a felperes színiiskolájába kiképzés végett belépett, az A) alatti szerződésben arra kötelezte magát, hogy a kiképzés díja fejében a színi pályán 10 éven át elérendő jövedelem 10%-át fogja a felperesnek fizetni. E kötelezettséget az alperes a tanítás befejezése után is megerősítette. A felperes ez alapon követeli az alperes 1903 június l étől 1904 május 31-éig élvezett 5000 K fizetésének 10%-át. A íelebbezési bíróság az alperest marasztalta, mert sem a közerkölcsbe, sem a közrendbe nem ütközik az olyan szerződés, a mikor a szolgáltatás ellenértékéül jövőbeli és huzamosabb ideig tartó fizetés igértetik s a mikor ezen fizetés a jövőbeli emberi munkáért nyújtandó fizetségnek bizonyos hányadrészéből áll, mivel sem az erkölcsi felfogás, sem tételes törvény nem tiltja a jövőben teljesítendő kötelezettségnek olyatén elvállalását, mely szerint e kötelezettség mérve a jövőnek esélyeitől függ; ellenkezően az egyén szerződéskötő szabadságából folyik, hogy a közrend megsértése nélkül jövőbeli munkaerejét leköthesse és jövedelmeinek szabad felhasználását ellenértékért vagy anélkül korlátok közé szoríthassa (Curia: 1903 február 10. I. G. 514/902 és 1904 június 27. 1476/1903. Márkus: XV. 21.079 -80.), mert ha való volna is, hogy az A) alatti szerződés 2. pontja alperes szabad rendelkező jogát felperes tetszésétől függőleg korlátozná, ez a kikötés nem érinti alperesnek a 3. pontban vállalt kötelezettségét, mivel ha valamely szerződés részben tartalmaz is bíróilag nem érvényesíthető kötelmet, ez nem vonja maga után a szerződés teljes érvénytelenségét, illetőleg birói úton való érvényesítésének kizárását, hanem csak azt, hogy a szerződés csak abban a részében, a mely érvényes, illetőleg a mely rész bíróilag érvényesíthető kötelmet tartalmaz, teljesítendő és nem teljesítés esetén birói úton kikényszeríthető, a miből folyólag ebben az esetben, ha felperes nem is kényszeríthette volna alperest per utján a felperes által jónak nem tartott színészi szerződéstől való elállásra, mégis e pályára való kiképzésért a bekövetkezendő 10 évi fizetés 10%-át. mint kikötött tandíjat követelheti, mert alperes abbeli védekezése, hogy a tanításért kikötött díj egyrészt túlságos, másrészt alperes szorult helyzetének kihasználásával állapíttatott meg, nem állhat meg, mivel a szakértők véleménye szerint a kikötött tandíj a kiképzés sikertelenségének lehetőségéből folyó koczkázatnál fogva nem túlságos és mivel alperes a mikor már színészi pályára teljesen kiképezve volt, a mikor nem volt már szorult helyzetben, ismételve kötelezte magát a 10%-ban kifejezett tandíj fizetésére. (Budapesti kir. törvényszék 1905 szeptember 22. I. D. 388.) A kir. Ítélőtábla: A felülvizsgálattal élő alperes azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályok mellö2*