Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Rendszeres tárgym utató. Cl A szállítási határidő jelentősége. B. 2G. 44. A vasút a póthatáridő megállapítása, kihirdetése s a miniszteri engedély kieszközlése körül a rendes fuvarozó gondosságával köteles eljárni. B. 26. 44. A szállítási határidőnek rendkívüli forgalmi viszonyok esetén meghosszabbítása a rendkívüli forgalmi viszonyok bekövetkezése idején útban levő árúkra is kiterjedhet. 13. 26. 44. Forgalmi zavar és rendkívüli forgalmi viszony fogalma. B. 26. 44. Annak a megítélése, hogy forognak-e fenn rendkívüli forgalmi \ iszonyok, hogy azok a szállítási határidő minő meghosszabbítását teszik szükségessé, hogy a meghosszabbítás hatálya a korábban megkötött fuvarozási ügyletekre is kiterjed-e, a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe tartozik. B. 26. 44. Annak, hogy a vasút rendkívüli forgalmi viszonyok miatt póthatáridőt vehessen igénybe, a póthatáridő előzetes kihirdetése nem szükséges előfeltétele. B. 26. 44. A póthatáridő kezdő pontja. B. 26. 44. Póthatáridő ismétlése. B. 26. 44. Vasúti strike miatt póthatáridő. B. 26. 44. Az erőhatalom alatt oly károkozó cselekményt kell érteni, a melynek következményeit vagy egyáltalában nem lehet elhárítani, vagy a melynek elhárítására nem elégséges a gondosság, erőfeszítés és költekezés ama legnagyobb mértéke sem, a mely az eset körülményeihez, a közfelfogás szerint helyes arányban áll. B. 25. 43. Az alkalmazottak leküzdhetetlen slrikeja, ha nem a munkaadó hibájából származott, a vasúti forgalomban is a munkaadót mentesítő erőhatalom tekintete alá esik. B. 25. 40. Abban az esetben is, ha a fuvarozott árú berakását nem a vasút, hanem a feladó eszközölte, a fuvarozó vasút az általa szállításra átvett árúban a feladás és kiadás közötti időben beállott károsodásért való felelősség alól, a mennyiben az ő, vagy alkalmazottjának vétkessége nincs is bizonyítva, csak úgy szabadúl, ha egyfelől bizonyítást nyer, hogy az árúnak a feladó által teljesített berakása tényleg hiányos volt és hogy másfelől az eset körülményei olyanok, hogy a kár hiányos berakodásból származhatott. K. 456. 396. Vétkes gondatlansággal járnak el a vasúti közegek, ha a szállításra megfelelő kocsiba berakva feladott állatokat a kocsi kisiklása miatt a szállításra nem alkalmas, jóval kisebb rakterületű kocsiba összezsúfolva rakják át s indítják útnak, és ez által az állatok pusztulását, illetve értékcsökkenését idézik elő. B. 265. 242. Egymagában a vasúti kocsinak kézi tolatás közben való kisiklása a vasúti közegek terhére nem állapít meg vétkes gondatlanságot, B. 265. 241. A vasút felelőssége a szállított állatban esett kárért. Po. 672. 594. Kártérítés a vasút ellen súlyhiányért. B. 42. 81. 270. 244. A vasút felelőssége az árúban esett tűzkárért. K. 422. 366.