Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

cn Rendszeres tárgymutató. Nem az átvevő, hanem a vasút köteles a hiány okát megállapítani. H. 42. 81. Nedves állapotban feladott kukoriczában a nedvesség következtében előállott kárért a vasút nem felelős. B. 36. 68. A vasut elleni igénynek a fuvardíj kifizetésével és az árú átvételével megszűnése. B. 49. 95. 453—514. §§. A biztosítási ügylet. A biztosítási szerződés létrejötte. B. 51. 98. A kötvénybeli díjösszeggel szemben szóval kikötött nagyobb díjösszeg figyelembe nem vehető. B. 51. 98. Ha a biztosítási kötvényben a biztosítás kezdete naptárilag meghatározva nincs, joghatályosan kiköthető ugyan az, hogy a kötvény a biztosító társaságot csak attól az időponttól kezdve kötelezi, midőn az első díjrészlet fizetése ellenében a kötvény a biztosítottnak kiszolgáltatott, de a biztosítás kezdetének a biztosító társaság közegei által aláírt biztosítási kötvény főszövegében naptárilag határozottan történt megállapítása esetében az ajánlatnak vagy az általános biztosítási feltételeknek azon kikötése, hogy a biztosítás csak a biztosítási díj lefizetésének időpontjával, illetőleg a kötvények és az első díj nyugtának a biztosított birtokába jutásával veszi kezdetét, figyelembe nem jöhet. B. 231. 222. Biztosító társaság osztályfőnöke már állásánál fogva és a főnök különös megbízása vagy a társaságtól nyert képviseleti jogosultság nélkül az üzlet vagy valamely üzletág vezetésére nincs felhatalmazva. B. 230. 221. Biztosító társaság ügynökének jogköre. P. 635. 567. A biztosítási kötvényt kiállító főügynöknek kárösszeg fizetésére kijelentett készsége a társaságot a díjfizetés elmulasztása esetében is kötelezi. B. 246. 230. A biztosítónak ügyletszerző ügynö kérészéről a díj mérve tekintetében adott felvilágosítás a biztosítót kötelezi. B. 41. 78. Biztosítási ügynök jutalék követelése, ha a szerződést a felek közösen felbontják. B. 230. 221. Tűzkárbiztosítás. K. 429. 376. A kárbiztosításnak nem a mindenkori tulajdonosnak, hanem a biztosítottnak a dolog tekintetében fennálló saját érdeke a táreVa. D. 313. 281. Ha a bérlő az elégett szalmát a maga javára biztosította, a biztosítási összeg akkor is őt illeti, ha a bérlet lejártával fenmaradó szalma a szerződés értelmében a bérbeadó tulajdonába megy át és a tűzeset a bérlet utolsó napján történt. D. 313. 281. Változó árúkészlet biztosítása. B. 32. 60. Üzletberendezés értelmezése biztosítási ügylet esetében. B. 259. 238. Vármegyei tűzkárbiztosító intézet. M. 519. 451.