Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

Rendszeres tárgymutató. LXXM Az eladó tartozik a vevőt oly helyzetbe hozni, hogy az nemcsak a tulajdonjog telekkönyvi bckeblezését megszerezhesse, hanem a megvett ingatlan ténvleges birtokába is esészben beléphessen. Po. 702. 616. Az eladó a dolognak az eladás idejében mindama tulajdonságaért felelős, a melyek annak közönséges használhatóságát kizárják vagy korlátolják, hacsak a felek közti megállapodás kivételt nem tesz vagy pedig a hiány nem szembetűnő. N. 627. 568. A házvételnél a vevőt nem lehet arra kötelezni, hogy a ház épségéről a padló felszakítása vagy épen górcsövi megvizsgálás állal győződjék meg. N. 027. 568. Az eladó már az adásvevési szerződésnél fogva külön kikötés nélkül is szavatol a \ evőnek az eladott dolog tulajdonáért és békés birtoklásáért, a miből folyóan nz eladó már magából a szerződésből folyó szavatosság terhétől csak úgy szabadulhat, ha azt magáról a szerződésben kifejezetten elhárítja. D. 384. 349. Gy. 413. 369. Az ingatlan eladójának szavatossága a terhekért. K. 50Í). 444. N. 625. 564. Ingatlan eladójának szavatossága bekebelezett adótartozásért. D. 361. 331. Kártérítés másnak eladott, de telekkönyvileg át nem írt ingatlannak végrehajtási zálogjoggal rosszhiszemű terhelése és elárvereztetése alapján. Ko. 530. 464. Adásvevési szerződés teljesítése oly esetben, midőn a vevő elvállalt tehermentesítési kötelezettségének eleget nem tévén, az ingatlan elárvereztetett és azt a szerződési vevő vette meg. Ko. 532. 468. Az ingatlan terhének viselésére vonatkozó kötelezettség csak az ingatlan tulajdonosának ebbeli minőségével összekötött terhekre vonatkozik, de az adósság átvállalásakor már kifizetett kamat ily tehernek nem tekinthető. B. 220. 221. P) Ingó dolog adásvétele. Ingók vételénél az eladó az előleget jogszerűen csak akkor küldheti vissza a vevőnek, ha a vétel hatályát vesztette. K. 510. 446. Az eladó egy harmadik személynek azért a ténykedéseért, melvlyel vevő a vétel tárgyának sajátjaként való rendelkezésében megakadályoztatik, szavatossággal csak akkor tartozik, ha a harmadik személynek ténykedése jogos volt. K. 468. 410. Az eladó nem csupán az ügynevezett szavatossági hibákért, hanem a vétel tárgyának természetszerű használatát gátló vagy lényegesen korlátozó minden oly hibáért felelős, mely az eladott állatban már az eladáskor megvolt és külsőleg felismerhető nem volt. B. 12. 21. 235. 229. D. 392. 354. Sz 767. 687. Az eladó a dolog hiányaiért akkor is szavatol, ha ő ezekről nem tudott, ha a hiány a használhatóságot lényegesen csökkenti. P. 686. 605.