Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

Kolozsvári kir. Ítélőtábla. 485 a pénztár által felperes nevére kiállított s a váltónak megfelelő összegről szóló betétkönyvecskét a váltó ellenében felperes a pénztárnak beperesíttetésük alkalmával visszaszolgáltatta s így arra érték kezei között nem maradt. Tekintettel e megállapított tényállásra, valamint arra, hogy M. M. felperesnek 1901. évi deczember hó 19-én hozzá intézett levele után is a váltó újításkor mint elfogadó aláirta s így a kérdéses levél felperes perbeli állításai megdöntésére alkalmasnak nem találtatik, mert felperes abban a hiszemben, hogy a váltót M. M. a lejáratkor be fogja váltani, jóhiszemben adhatott a váltóval szemben nyilatkozatot arról, hogy követelése kiegyenlíttetett; de ha 1901. évi deczember hó 19-én már felperes követelése tényleges fizetés által teljesen kiegyenlíttetett volna, mi sem indokolná azt, hogy a váltót M. M. újításkor továbbra is aláírta és hogy az újítások alkalmával kamatot is fizetett, s minthogy nem igazoltatott az, hogy M. M. követelését készpénzzel kiegyenlítette: kétségtelen, hogy miután a váltót a betéti könyv kiadása ellenében felperes váltotta be, a váltó által munkabér-követelésére nézve kielégítést nem nyert. Ennélfogva a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt az által, hogy megállapította felperes munkabér-követelésének fennállását, valamint azt, hogy a követelés M. M. által ki nem fizettetett. (1904 november 28. 1904. G. 132. sz. a.). 549. Figyelemmel arra, hogy az iratokkal összhangban a megállapított tényállás szerint felperes a hagyatéki vagyon felosztása alkalmával minden egyes örökösnek a megállapított részjutalékot a nélkül, hogy az alperesnek átadott 820 korona bárkinek a részébe betudatott volna, kifizette : azzal a M. G. hagyatékához tartozott vagyonnal a jogosult örökösöknek elszámolt s így egyúttal kereshetőségi joga keletkezett felperesnek mindazokkal szemben, a kiknek — habár mint ügygondnok is — közelebbi meghatározás nélkül saját felelősségére pénzt adott. Nem sértett a kir. törvényszék jogszabályt akkor, a midőn felperes kereshetőségi jogát a már jelzett tényállás folyományaként és az alperes által vitatott engedményezés formális kimutatása nélkül megállapította. A S. E. T. 148. §-ára utalással a keresetváltoztatás okából felhozott panasznak sincsen megállható alapja, mert felperes keresetét a kereseti összegnek csupán kézhez vételét igazoló A) alatti elismervényre