Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

484 Kolozsvári kir. ítélőtábla. alperesek részéről is tiltott, a jó erkölcsökbe ütközik és így alperesek sem részesíthetők birói oltalomban, bár felperes teljesen pervesztes, a költségek kölcsönösen megszüntetendők voltak. (1904 november 14. G. 126. sz. a.) 547. A kir. törvényszék nem követett el anyagi jogszabálysértést akkor, a midőn felperest keresetével az Angol-erdélyi bányatársulattal — mint a Ferisel-Tekerő-Magura-Serbánya-Pakura bányatársulatok jogutóda alperessel — szemben elutasította, mert a most nevezett alperes, mint különös jogutód, vonatott perbe, tehát a különös jogutódlással kapcsolatos jogszabálynál fogva csak ama kötelezettségekért lehet felelős, a melyeket elvállalt. A kir. törvényszék ítéletében foglalt tényállás szerint pedig felperes nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy II. r. alperes a kereseti összeg kifizetése iránti kötelezettséget a Ferisel-Tekerő-MaguraSerbánya-Porkura bányatársulatoktól — mint jogelődtől — átvállalta volna. Figyelemmel már most a bányatörvény 2. §-ára, a mely szerint — a mennyiben a bányatörvény különös határozatot nem tartalmaz — a bányászati ügyekre is az általános polgári és kereskedelmi törvények alkalmazandók; figyelemmel továbbá az 1875 : XXXVII. t.-cz. 20. §-ára is, áll a fentebb érintett jogszabály a jelen esetre is s így felperes anyagi jogszabály megsértése nélkül lett az Angol-erdélyi aranybánya-társulat alperessel szemben keresetével elutasítva. Az ügyvédek képviseleti díjai az 1893 : XVIII. t.-cz. 108. §-a értelmében alkalmazandó 1868 : LIV. t.-cz. 252. §-a alapján nyertek megállapítást, még pedig dr. S. G. ügyvéd díja 18 koronában abból az okbót, mert ügyvédjelölt által helyettesíttette magát, dr. Ö. L. díjai pedig 20 koronában abból az okból, mert nevezett a mai napon az 1904. G. 57. sz. ügyben is eljárt és díja e két üjyben megosztandó volt. (1904 deczember 31. 1904. G. 129. sz. a.) 548. A tényállás szerint M. M. a felperesnek a munkabér-követelés kiegyenlítésére váltót adott, mely a takarékpénztár és hitelbanknál számítoltatott le olyan formán, hogy a váltóösszegről felperes nevére betéti könyv állíttatott ki s adatott át felperesnek; e váltó értékét felperes egyenlítette ki, illetőleg a váltóval szemben