Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. birtokosokra is vonatkozik és így a 205. §. megszorító intézkedése velők szemben is alkalmazandó. Minthogy pedig a 205. §. rendelkezése értelmében az, a ki a hirdetés után következő 30 nap alatt kártérítési igénye iránt a keresetet meg nem indítja, kereseti jogát elveszti, minthogy továbbá felperesek nem vonták kétségbe, hogy a 204. §-ban körvonalozott hirdetményi eljárás szabályszerűen meg nem történt volna, nem sértett meg anyagi jogszabályt a felebbezési bíróság az által, hogy felpereseket nyilván elkésett keresetükkel elévülés okából elutasította. (1904 augusztus 1.1904. G. 95. sz. a.) 541. A felek 1898 szeptember 9-én kötötték meg az algyógyi 432. sz, tjkvben 3076., 3077., 3480., 3944. hrsz. ingatlanokra vonatkozó adás-vevési szerződést és ekkor az 560 K vételár már ki volt fizetve. Jóllehet felperes e szerződés alapján a tulajdonjogot nevére kebeleztette, az ingatlanokat birtokba nem vehette s tulajdonjogot nem érvényesíthetett, mert az ingatlanokat F. A. és neje több, mint 30 év óta folytonosan használván, a tulajdonjogot elbirtoklás útján megszerezték. Ez a tény a kolozsvári kir. Ítélőtáblának 1903 márczius 10-én 586/1903. I. sz. a. kelt jogérvényes ítéletében megállapittatván, felperes 1903 deczember 9-én indított keresetet a kifizetett 560 K vételár s ennek a fizetés napjától számítandó 5% kamatai megfizetése iránt. A felebbezési bíróság a kamatokat csak a kereset indítása napjától ítélvén meg és felperest a további kamatok iránti igényével elutasítván, anyagi jogszabályt sértett meg,, mert kétségtelen tény, hogy az adásvevési ügyletet alperes nem teljesítette s hogy alperes a vételárnak kézhez vétele, ennek élvezése és használata által oly vagyoni előnyben részesült, mely őt törvénynél fogva nem illette meg s midőn felperes a vételár kamatait a fizetés napjától kezdődően követeli, ezzel a tőle jogtalanul elvont haszon megtérítését czélozza s tekintve a felek között létrejött szerződés természetét és czélját, felperes nemcsak a kifizetett vételárt, hanem annak a kifizetés napjától számítandó kamatait is jogosan igényelheti. (Optkv. 1333. §-a.) Téves a felebbezési bíróságnak az a kijelentése, hogy — mert felperes tudhatta, miszerint a birtokért perelnie kell — olyannak tekintendő, mint a ki a vételár hasznáról alperes javára lemondott. Eltekintve ugyanis attól, hogy a felebbezési bíróság ítéletében nem található támpont arra, hogy felperes a szerződés kötésekor tudott volna a birtokbajutás aka-