Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

478 Kolozsvári kir. ítélőtábla. lékai megfizetésére köteleztetvén, a per- és felebbezési költségek viselésére is kötelezendő lett volna, a felülvizsgálat körébe tartozik, mert az jogkérdés. Ez a panasz alapos, mert alperes tagadta, hogy a felperesek az A) és B) alattiakban foglalt munkát teljesítették volna s a keresetet időelőttinek tekintvén, azt egészben elutasítani kérte. A munkálatok mennyiségének és minőségének megállapíthatása végett kihallgatott szakértő véleményének előterjesztése után felperesek a szakértő által jelzett összegre szállították le az utóbb kivánt összeget. Ily körülmények között a kereseti s a szakértő által véleményezett összeg közötti különbözet a perköltség kölcsönös megszüntetésének okául nem szolgálhat, mert a perköltség fizetési kötelezettségének alapját nem a marasztalási összegre vonatkozó kérdéseknek vitás volta, hanem rendszerint a per elvesztése, illetően a költség okozása képezi. (1904 augusztus 8. 1904. G. 92. sz. a.) 539. A felperes által becsatolt adóslevél az alperes község birájának nem kifogásolt aláírásával és alperes község pecsétjével van ugyan ellátva, a S. E. T. 73. §-ának az adóslevelekre vonatkozó kivételes rendelkezésére tekintettel azonban az adóslevél a kölcsön leolvasását és a kötelezettség elvállalását nem bizonyítja. (1904 aug. 1. 1904. G. 93. sz. a.) 540. A felebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg azt a tényt, hogy alperes faúsztatást gyakorolt s kétségtelen az is, hogy felperesek keresetüket a faúsztatás folytán előidézett károsodásukra alapítják. Tekintettel arra, hogy az 1879 : XXXI. t.-cz. 201. §-a általában — a károsultak minőségének közelebbi meghatározása mellőzésével — kötelezi a vállalkozót az úsztatás által okozott kár megtérítésére, figyelemmel továbbá arra, hogy a 204. §., eltérően a 202. §-tói, nem a szűkebb fogalmú «földbirtokos». hanem a tágabb értelmű «érdekelt parti birtokos* kifejezést használja, a mely megjelölés alatt épen ez okból nemcsak azok értendők, a kik az úsztatásra szolgáló vízpart talajának birtokosai, hanem mindazok, a kik a víz partján s azzal összefüggőleg a vízbe is benyúló építmények birtokosai, illetve tulajdonosai, miből következően a 204. §. második bekezdésében meghatározott hirdetményi eljárás a malomgát- és zsiliptulajdonosokra is, mint érdekelt parti