Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. 475 ellenvetés nélkül engedte át a haszonbérben tartott ingatlanokat az új vevőnek. Egyebekben a kir. törvényszék eljárási szabály sértése nélkül állapította meg a tényállást, a mely szerint a peres felek között 1900 augusztus 27-én írásba foglaltan létrejött s 1901 október 8-án záradékkal ellátott haszonbéri szerződés értelmében a bérlemény tárgyának elidegenítése az 1906. évi január 1-éig terjedőleg kikötött bérleti idő alatt a szerződés felbontására okul nem szolgálhat, tehát alperesnek kötelességében állott volna a bérlettárgya ingatlanok eladása alkalmával gondoskodni, hogy felperes szerzett jogaiban a bérleti idő alatt az ingatlanok eladása esetén ne háborgattassék s a mennyiben ezt nem tette, az ő magatartásából felperesre hárult minden következményekért felelős. Alperesnek ezt a felelősségét nem szünteti meg az, hogy felperes a másodbirói ítéletben megállapított tényállás szerint az 1904. évi haszonbér fejében előre lefizetett 550 koronát a bérlemény tárgyát képező ingatlanok eladása után minden jogfentartás nélkül visszavette, mert a bérlettárgya ingatlanok megtörtént elvonása folytán ez az összeg alperest nem illette meg; s az sem, hogy felperes a bérlettárgya eladásától számítva csak 9 hó múlva indította meg a jelen kártérítési pert, mivel ehhez az elévülési időn belül jogsértés nélkül bármikor joga van s minthogy a fentebbi megállapítás szerint felperes a bérlettárgya ingatlanokat nem minden ellenvetés nélkül bocsátotta át az új vevőnek, de sőt az ellenmondás nélkül való átengedés sem szüntetné meg felperes kereseti jogát, mert az új tulajdonosnak engedni a törvény alapján volt köteles, a felmentést pedig igénybe venni és ez által 1904-re még a haszonbérben megmaradni csak joga volt, de nem kötelezettsége: a kir. ítélőtábla mind ezekben nem látja az opt. 863. §-ában meghatározott ama hallgatólagos akaratnyilvánítást kifejezésre juttatva, hogy felperes a szerződésben határozottan kikötött jogától elállott s a haszonbéri szerződés megszüntetéséhez hozzájárult volna. Épen ezért ama jogszabálynál fogva, hogy a haszonbéri szerződésnek a birtok eladása folytán történt megszüntetése által okozott kár, illetve elvont haszon megtérítésére a szerződött eladó fél kötelezve van : alperes az anyagi jogszabályok megsértése nélkül marasztalható a felperes által szenvedett kárban. Anyagi jogszabályt sértett tehát a kir. törvényszék az által, hogy a már említett haszonbéri szerződés záradékában foglalt ama kikötés daczára, hogy 1906. évi január hó 1-éig a bérleti szerződés felmondásának helye nincs s