Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

472 Kolozsvári kir. ítélőtábla kifejezetten, mint a kötvény «bemutatójának» volt kifizetve. Ily körülmények közt tehát — minthogy a kötvény bemutatóra szólott — alperesnek csak azt kellett vizsgálnia, vájjon nincs-e végrehajtási foglalás följegyezve a kötvényre, és — mivel a felperes javára történt foglalásról értesítve volt — hogy vájjon nem-e maga végrehajtást szenvedő vagy megbízottja mutatja be a kötvényt; minthogy pedig a kötvényre a P. javára történt foglalásra vonatkozó törült feljegyzésen kívül más foglalási rájegyzés nem volt, alperes a bemutatónak hatályosan fizethetett; mert hogy vájjon a bemutató — a ki a maga nevében jelentkezett — van-e valamely összeköttetésben a végrehajtást szenvedővel, s valójában nem-é annak nevében, annak részére veszi föl az összeget, azt valamely erre mutató adat hiányában vizsgálni, alperesnek sem jogában, sem kötelességében nem állott. A felebbezési bíróság ugyan kimondja, hogy alperes tudott, vagy tudhatott arról, hogy B. tulajdonképen a végrehajtást szenvedő képviselője, V. megbízásából jár el, de a felebbezési bíróság ítéletében nincsenek felhozva olyan megállapított tények, a melyekből ez következtethető ; a felebbezési bíróság jogi következtetése tehát alappal nem bír, a mennyiben pedig ennek alapjáúl az szolgálhatna, hogy alperes, a midőn nála B. a kötvényt bemutatta, a németbogsáni hitelbanktól táviratban megkérdezte, hogy tart-e igényt a kötvényhez s csak a nemleges válasz után fizetett, úgy ez a jogi következtetés téves ; mert alpereshez a kötvényt előbb a hitelbank mutatván be, alperesnek ez az eljárása nem a felperes kárára irányuló rosszhiszeműségre, hanem ellenkezőleg a kellő óvatosságra mutat; a felperes javára vezetett foglalás fennállása iránt pedig a kérdezősködést jóhiszeműleg mellőzhette, mert arról, hogy a feltételes foglalás hatályossá vált, értesítést a fizetés idejéig nem nyert; tehát alperes a kötvény értékének ily körülmények között annak bemutatója kezéhez történt kifizetése által csupán szerződésileg elvállalt kötelezettségét teljesítette. Mindezeknél fogva s mert az a kérdés, hogy vájjon a végrehajtást szenvedő és képviselője V. ügyvéd jóhiszeműleg avagy felperes kijátszására irányuló czélzattal jártak-e el, e per keretébe nem tartozik, felperest keresetével elutasítani kellett.