Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. 461 egyéb tekintetben pedig egész megrendelés szerinti; a ± tétel alatti a megrendelésnek mindenben megfelel; a 3. tétel alatti 3-43 m. hosszú, egyéb tekintetben pedig a megrendelésnek megfelel ; a 4. tétel alatti mindenekben megrendelésszerű és az 5. tétel alatti aczélrúd 5Ao mm.-el vastagabb, mint az a megrendelésben jelezve van és hossza 3*63 m., egyéb tekintetben a megrendelésnek megfelel. Eme nem sérelmezett ténymegállapítás az 1893 : XVIII. t.-cz. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó lévén: a kir. Ítélőtábla úgy találta, hogy a kir. törvényszék anyagi jogszabályt sértett akkor, a midőn alperest a fentebb részletesen megjelölt s kellő időben érkezett árúk vételárának megfizetésére nem kötelezte, mert a kir törvényszék sérelmezett ítéletében azt állapította meg, hogy a kihallgatott szakértők egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy a megrendelő levél adataiból nem állapítható meg, hogy a kérdéses árúk minő czélra lettek megrendelve s kijelentették azt is, hogy általában a megjelölt minőségű aczélárúk szerszámok gyártására szoktak használtatni, de más czélra is használhatók, tehát a szakértői véleményből vont ama további következtetés, hogy felperes nem kellően teljesített s ez okból alperes a szerződéstől egyoldalúan elállani jogosult volt, az adott tényállás mellett a kereskedelmi törvény intézkedéseibe ütközik. Ugyanis alperes a czél közelebbi megjelölése nélkül S.-féle aczélat és meghatározott átmérőjű éket (Keile) rendelt «circa» 4 méter hosszú rudakban s mivel a szakértők véleményéből kitetszően a küldött árúk az általában szokásos használatnak, mely szerszámok gyártásában áll, megfelelnek s e czélra való használhatóságra nézve az .aczélrudak rövidebb vagy hosszabb volta befolyással nem bir, azt kellett elfogadni, hogy a megrendelt aczélárú a rendesen szokásos czélra, szerszámok gyártására rendeltetett, a melylyel szemben alperest terhelte annak bizonyítása, hogy ettől eltérő czélt jelölt meg, ily bizonyítékot azonban nem szolgáltatott, mely okokból a küldött árút szerződésszerűnek kellett tekinteni s ennek folyományaként a kir. törvényszék Ítéletének megváltoztatásával alperes a kereseti összegben marasztalandó volt. Ezeknélfogva a felülvizsgálati kérelemben felhozott panaszok alaposaknak találtattak, mert a kir. ítélőtábla által az 1904. G—47/2. számú végzéssel elrendelt kiegészítés folytán meghallgatott szakértők véleményével szemben nem áll meg az első ízben kihallgatott szakértők által nyilvánított ama vélemény, hogy a megrendelt aczél-