Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

XC Rendszere* tárgymutató. kerrel az ellátás megtérítését akkor, ha az örökhagyó \agyonát végrendeletében neki hagyta, de a végrendelet alaki hiánv miatt érvénytelennek mondatott ki. Sz. 681. 62! Harmadik személy a szülőtől a foglalkozás nélkül levő fiának a múltban teljesített ellátására fordított kiadások megtérítését csak annyiban követelheti, a mennyiben a szülőt fiának eltartási kötelezettsége teljesítésénél késedelem terhelte. Sz. 628. 580. Mivel a foglalkozás nélküli fiú betegsége miatt, ha őt harmadik személy ápolja és látja el betegsége alatt, mindenesetre kórházi ápolásban lett volna részesítendő, a minek költségei a szülőt terhelték volna, a bíróság nem sért jogszabályt, ha a kórházi költségnek megfelelő ösz^zegben a szülőt marasztalja, habár a fin tényleg nem is volt közkórházban elhelyezve. Sz. 628. 580. A tartást a kötelezett helyett teljesítő harmadik személy annak készpénzbeli eavenértékét a kereset beadását megelőző hosszabb időre 13 évre is követelheti. K. 388. 358. A múltra nézve tartásdíj csak ügy követelhető, ha a kötelezettet annak teljesítésében késedelem terhelte. Sz. 628. 580. Eltartást a kötelezett rendszerint csak természetben köteles teljesíteni Sz. 628. 580. Oly esetben, a mikor valaki részére ellátás és tartás természetben nyújtandó, a jogosított természetbeni szolgáltatás helyett készpénzbeli egyénértéket csak akkor kövelelhet, ha a kötelezett a természetbeni szolgáltatást megtagadja vagy a jogosítottnak hibáján kívül lehetetlenné teszi a jogosítottra nézve, hosv az ellátást és tartást igénvbe vegye. K. 388. 358. P. 573. 521. Sz. 628. 580. Az a tény, hogy a tartásra kötelezett Amerikába távozván, a tartásról nem gondoskodott, a tartás készpénzbeli egyenértékének megtérítésére ad jogot. K. 388. 358. Mennyiben tekinthető a tartásnak készpénzben követelhetésére alapos oknak az. hogy a tartásra kötelezett a jogosított ellen pert indított és végrehajtást vezetett ? Sz. 644. 505. <>i A kezesség. L az Egyetemleges kötelem és a Kereskedelmi JOÜ a. is. Kezességi szerződés jön létre, ha a kezes egy harmadik személy hitelezőjével szemben arra kötelezi magát, hogy ama harmadiknak — a főadósnak— kötelezettségéért helyt áll. B. 24. 38. Anyagi jogszabály az, hogy kezesség nincs kizárva oly kötelezettségre, mely érvényes jogczimen alapul ugyan, azonban a főadósra annak cselekvőképtelensége miatt nem képez érvényes kötelezettséget, a menynyiben a főadós cselekvőképtelenségéről a kezesnek tudomása volt I',: 138 170. Ily nyilatkozat: (diondom lesz rá. hogy a bor megfizettessék." kezességet nem létesít. Gv. 345. 320.