Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Rendszeres tárgymutató. LIX rint felhasznál! egyes dolgokat pótolni köteles ugyan, de a felszerelés hez tartozó dolgokról a rendes gazdálkodás korlátai közi rendelkezhetik Gy. 332. 314. A-haszonélvezőre nézve vagyoni ériéket az ingatlan jövedelmének csak az a része képez, a mely az általa viselendő terhek fedezése után az ingatlan jövedelméből fenmarad. P. 570. 522. Az ingatlan haszonéhezője az ingatlant a haszonélvezet létrejötte idejében közvetlenül terhelő jel/álogi adósságok kamatait, ha a szerződő lelek az ellenkezőt ki nem kötötték, vi>elni tartozik. P. 576. 522. Özvegyi jogon gyakorolt gyógyszerészeti jogosítvány haszonélvezete át nem ruházható. T. 721. 650. A közös használat az ellenkezőnek bizonyításáig olybá veendő, hogy egyenlő részben gyakorolják a haszonélvezők. K. 388. 358. Vízi szolgalom. Ko. 404. 37 fi. e) A zálog. A zálog- és megtartási jog nemcsak a kereskedelmi és váltó ügyletből eredő követelés tekinletében illeti meg a hitelezőt, hanem megilleti, minden veszély igazolása nélkül, a vállalkozót a szerződésből eredő követelésére nézve a megrendelőnek azokon az ingó dolgain, a melyek a vállalkozási szerződésnél fogva vagy a mű előállítása alkalmából birtokába kerültek. D. 2G1. 259. Az iparost az általa készített vagy kijavított és birtokában levő dolgokra ugyanazok a jogok illetik, mint az ingó zálog által biztosított, hitelezőt. B. 06. 126. Az iparos a megtartási jogot az ellen a tulajdonos ellen is érvényesítheti, a ki tulajdonjogának fentartásával adta el az árút azoknak, a kiknek birlalatából az iparos az árút munkába vétel végett jóhiszeműen átvette. B. 66. 126. Az építési vállalkozónak adott előleg az építkező részére az építési anyagra nézve zálogjogot nem létesít. Po. 604. 548. Érvénytelen ügylet biztosítására kötött zálogszerződés érvénvteleu B. 16. 23. Az ingatlant terhelő zálogjog csak a telekkönyvileg feltüntetett törlés által szűnik meg. K. 378. 355. A követelés kifizetése daczára fenállónak jelentkező jelzálogra alzálogjog is érvényesen szerezhelő. K. 378. 355. Az alzálogjog csak az esetben bir joghatállyal, ha az alzálogjogot nyert hitelező a jelzálogos kö\elelés megszűntéről a jogszerzés idejében tudomással nem birt vagyis ha az alzálogjogát jóhiszeműen szerezte. K. 378. 355. Az alzálogos hitelező követelésének kielégítését az egész alapkövetelésből és járulékaiból követelheti, tekintet nélkül arra, hogy az alapkövetelés érvényesítése költségbe került-e és ebből folyóan az alzálogos hitelező követelésébe nem számíthatók be azok a költségek, a melyek az alapkövetelés érvényesítése körül felmerültek. Sz. 669. 617.