Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Rendszeres távgytn utató. xxi A 165. és 166. §-ok az alaki szabálytalanságok feloldást igénylő esetei tekintetében nem kizárólagos felsorolást tartalmaznak. M.483. 400. Ellenkezik a peres eljárás szabályaival, hogy a felsőbíróságok az elsőbirosáií előli nem érvényesíteti jogalap figyelembe vételével érdemleges határozatot hozhassanak. Po. 595. 543. Elévülési kifogás előkérdésére nézve az elsőbirósághoz visszautasításnak nincs helye. M. 188. 164. Sommás perben, ha a járásbíróság valamelv előkérdésben ügydönlőleg határozóit s az ügynek a kereseti alapon tárgyalásába nem bocsátkozott, a felebbezési biróság az ügyel az elsőbirósághoz visszautasítása nélkül a kereseti alapon tárgyalni és eldönteni kőiden akkor, ha az elsőbiróságnak az előző kérdésben hozod ügydöntő határozatát magáévá nem teszi, hanem az ügynek előkérdéstől független, további tárgyalását szükségesnek itéli M. 188. 464. 180 182. A felülvizsgálat esetei <;s kizárása. A törvényszéknek felülvizsgálati határozata is felülvizsgálat alá esik abban az esetben, ha a törvényszék az elsőbirósági ítélet ellen beadott jogorvoslatot a pertárgy értékének meghatározásánál téves szempontból indulva ki, helytelenül leiülvizsgálatnak minősítette, holott az helyesen tékbbezésnek tekintendő. H. 15. 21. Po. 614. 552. Oly ügyekben, a melyekben a felebbezési biróság Ítélete ellen azon okból nincsen helye felülvizsgálatnak, mert a felebbezési biróság az elsőbiróság ítéletét a főkérdésben helyben hagyta, vagy meri az elsőbiróság Ítélete a főkérdésben jogerőssé vált s így maga az ügy a főkérdésben az ítélet jogerősségénél vagy az 1881 : LX. t.-cz. !>7. §-a és a S. E. T. 229. §-ánál lógva felül nem vizsgálható, a felebbezési költség megszüntetésének az ügy eldöntésétől függő mellékkérdésében nincsen helye felülvizsgálatnak. I). 169. 187. Ellenkező: A perköltségre vonatkozó részében, melyre nézve a két elsőbirósági Ítélet egymással nem egybehangzó, a felülvizsgálati kérelem elbírálandó. Po. 590. 540. Ha az értéket a peres felek nem kifogásolták, a per a felebbezés és felülvizsgálat szempontjából úgy tekintendő, mintha a per tárgya 400 k értékű lenne. M. 473. 455 A felülvizsgálati biróság elölt a per tárgya nemcsak az, a mi fölött a felebbezési biróság. hanem az is, a mi fölölt az elsőfokú biróság halálozott. Hz tehát az a perlárgyérlék, mely fölött a felebbezési biróság, akár az, mely fölöd az elsőfokú biróság itélkezed. 400 koronát meghalad, felülvizsgálatnak helye van. M. 476. 456. A kereset úgy az elsőfokú, mini a felebbezési tárgyaláson is fölebb emelhető, mely esetben a pertárgy értéke a magasabb összeg. M. 442. 414. A leiülvizsgálati értékhalár meghatározása szempontjából a keresel, illetve per tárgya nem a kereseti beadvány tartalmában megjelölt, hanem abban az összegben veendő mérvadóul, a melyben a felülvizsgálat alá eső bírósági ilélelbcn kereseti összegként, illetve a per társvánl jelentkezik. T. 698. 639.