Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

XXll Rendszeres tárgymutató. A per tárgyának az ériéke a felperes által az elsőbirósági ítélet meghozatala előtt téntarlott kereset értelmében határozandó meg. K. 372. 351. A felebbezési tárgyaláson történt keresetleszállítás úgy tekintetik, mintha a kereset eredetileg a leszállított összeg iránt indíttatott volna. T. 698. 639. 715. 647. Ellenkező: A kereseti követelésnek leszállítása a felülvizsgálat megengedhetőségére nézve befolyással csak akkor bir, ha a leszállítás az elsőbirósági Ítélet meghozatala előtt történt, a felebbezési eljárás folyamán bekövetkezett kereselleszállítás azonban a kiemelt irány­ban befolyással nem bir. B. 201. 208. A per tárgya értékének a meghatározásánál a viszonkereset értéke is figyelembe veendő. K. 366. 348. A felülvizsgálat a 400 koronán aluli kereseti összegre vonatkozóan csakis abban az esetben foghat helyet, ha a nagyobb viszonkereseti összeg is ítélkezés tárgyát képezte. D. 260. 258. Abból a szempontból, hogy az egyesített perekben hozott végitélet ellen felebbezésnek s illetőleg felülvizsgálatnak van-e helye? s hogy a felülvizsgálat melyik felülvizsgálati bíróság hatáskörébe tartozik? nem az egyesített keresetek tárgyának összértéke, hanem az egyes keresetek értéke, és pedisr az az érték irányadó, mely legmagasabb. B. 28. 45. 200. 207. Gy. 344. 321. K. 364. 347. 390. 360 M. 442. 414. Po. 594. 542. 607. 549. Sz. 676. 621. T. 722. 651. Perek egyesítése esetén a felülvizsgálat megengedhetősége és felül­vizsgálati bírói hatáskör megállapítása szempontjából a per tárgya érté­kének meghatározásánál az egyes keresetekben vagy viszonkeresetek­ben érvényesített követelések összértéke az irányadó. K. 356. 348. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-ának 2. és 3. pontjában említett perek egyesítése esetében az általános bírói gyakorlat szerint akkor sincs helye felülvizsgálatnak, ha az egyesített perek tárgyának összértéke iOO koronát meg is halad. M. 442. 414. Ingatlanra vonatkozó dologi joa; iránti perben felülvizsgálatnak egy­általán nincs helye. D. 242. 248.' Gy. 321. 306. M. 473. 455. Az \. §. 2. p. alá tartozó perekben a felülvizsgálat a felebbezési bíróság ítélete ellen, tehát annak a perköltségre vonatkozó része ellen ki van zárva. M. 473. 455. Felülvizsgálati értékhalár a jelzálogos adós elleni perben. Gy. 298. 294. Az 1. §-nak 5. I) pontja esetében a perlárgy értékére az ingatlan használatának értéke irányadó. T. 695. 638. 711. 645. Lakóház használatának visszabocsátása iránt indított per tárgyának értékéül a lakáshasználat egy évi pénzbeli egyenértékének tízszerese te­kintendő. K. 386. 358. Az igényper értéke meghatározásánál az a vagyoni érdek az irány­adó, a mely a végrehajtató alperest az igényelt vagyonra a foglalással szerzeit, zálogjogának fennállásához köti; ez a vagyoni érdek a végre­hajtató követelése összegének — hozzászámítva a foglalásig lejárt kama­tot, a per- és a végrehajtási költségei is — vagy a mennyiben az igé-

Next

/
Thumbnails
Contents