Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

68 Budapesti kir. ítélőtábla. onnan Bécsnek lettek volna irányíthatók, alperes azokat mégis Oderbergbe küldötte, s csak onnan irányította vissza Bécsnek, hol azokat a vasút a fuvarlevél másodlattal megjelenő felperesi megbízottnak ki nem adta. így ö szállítási díjban kocsi-állásbérrel együtt 691 K 61 f.-t fizetett, holott ha az árúk Budapestről egyenesen Bécsbe küldetnek, csak 271 K 24 f. fuvardíj merült volna föl. Ez összegek közti 420 K 33 f. visszafizetését, úgy a szállítási idő be nem tartása miatt a fizetett fuvardíj négytizedét, mint kártérítést, 93 K 16 f., összesen 513 K 49 f.-t vesz keresetbe. Alperes a kereset elutasítását kérte; beismeri ugyan a kereseti állitások valódiságát, de azzal védekezik, hogy az utólagos rendelkezés akként történvén, hogy az árúk Oderbergben állítassanak meg s onnan küldessenek Bécsbe: ö helyesen járt el, s mivel az útirány mellett a szállítási idő tíz és fél nap, ö ezt betartotta, késedelmesen nem szállított ; tehát sem díjvisszatérítésnek, sem késedelemből eredő kártérítésnek helye nincs. Viszont a felperesi megbízott értesítőt föl nem mutatván, neki az árút kiadni köteles nem volt, s így a kocsi-állásbér sem követelhető vissza. Az elsőbiróság megállapította a következő tényállást: 1. Nem \itás a felek közt, hogy felperes a M. Á.V. Csengőd állomásán két kocsirakomány szénát adott föl Boroszlóba irányítva, 1901. évi szeptember 3-án ; szeptember 5-én a föladó állomás közvetítésével felperes akként rendelkezett, hogy az árúk ne Boroszlóba, hanem Wien-St. E. G. állomásra «Bahn restante» küldessenek. 2. Az árúk szeptember 6-án még Budapesten voltak, azokat alperes Oderbergig küldte és onnan irányította Bécsnek, hova azok 1901 szeptember 13-án érkeztek meg «Bahn restante» s azok átvételére még ugyanaz nap a felperes megbízottja a fuvarlevél-másodlattal jelentkezett, de a vasút neki az árúkat ki nem adta, hanem csak a felperesnek adta ki 1901 szeptember 14-én. 3. Felperes összesen 691 K 61 f. fuvardíjat fizetett a két szállítmányért, mely összegből 40 K 80 f. kocsiállásbért képez. 4. A két kocsirakomány fuvardíja Csengőd—Budapest— Bécs-St. E. G. irányban közvetlenül küldve az illetékkel és az utólagos rendelkezés díjával együtt 271 K 28 f.-t tett volna ki. 5. Csengőd—Oderberg—Bécs irányban a távolság 814 km., a szállítási idő tebál tíz-tizenkét nap. 6. Felperes az alperesnél a késedelmes és nem helyes uton történt szállítás miatt kellő időben fölszólalt. 7. F. ,1. tanú a felperes megbízása folytán Csengőd állomás főnökének a fuvarlevél-másodlat fölmutatása mellett azt az utasítást adta, hogy az árúkat, ott a hol vannak, sürgönyileg állítsa meg és Bécsbe irányíttassa; tanú a sürgönyi rendelkezés czéljából 4 koronán fölül fizetett az állomásfőnöknek, ki meg is Ígérte, hogy az árúkat sürgönyileg megállítja. A tanú a 7. és 2. alatti utólagos rendelkezéseket aláírta, azok tartalmát azonban az állomásfőnök állította ki. 8. A 7. és 2. alattiakból kitetszöleg az utólagos rendelkezés akként állíttatott ki, hogy fölkérctett az oderbergi állomás, miszerint az árúkat Bécs-St. E. G. állomásra küldje. 9. A felperes által felmutatott — az alperes kiadmányában megjelenő — vasúti díjszabásból megállapította a bíróság, hogy Budapest—Marchegg—Bécs irányban a távolság 352 kmétert tesz ki.