Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

58 Budapesti kir. ítélőtábla. «Adria» biztosító-társaság között az ügynökkel létesítettnek vitatott megállapodás következtében a C) alatti ajánlatnak felpereshez benyújtását megelőzőleg stornírozandó biztosítási szerződés érvényesen létrejött volna, mert a fent hivatkozott, az «Adria» biztosító-társaság igazgatósága által szabályszerű alakban kiállított s valódiságára nem kifogásolt, II. alatti levélnek az a tartalma, mely szerint a most említett biztosító-társaság igazgatósága kijelenti, hogy alperes az 1900. évi június havában, vagyis a felperes részére feltételesen kiállított C) alatti ajánlat kelte előtt egy szintén 20,000 K-ról szóló ajánlatot nyújtott be nála és amely ajánlat elintézéséül a 144,764. számú kötvény ki is állíttatott, az alperes által megjelölt korábbi biztosítási szerződésnek létrejöttét annál inkább kétségen kívül helyezi, mivel a íelebbezési bíróság Ítéletében nincs olyan tény megállapítva, hogy az «Adria» biztosító-társulat által felperes részére kiállított fenti számú kötvény az alperes ajánlatától bármikor eltért. Tekintve azonban, hogy a felebbezési biróság a fentiek szerint nyilván téves jogi álláspontjából kiindulva, nem állapította meg a tényállást abban a részben, hogy való-e alperesnek az a tényállítása, hogy ő a C) alatti ajánlatot felperes ügynökének a már hivatkozott feltétel kikötése mellett adta át; s igy az ügy eldöntése a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás alapján e helyütt nem eszközölhető. 36. Harmadik személy javára kötött szerződés. — Felszámolói megbízás. (1903 szeptember 17, II. G. 58. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A kereset alapjául vett, és az elsőrendű alperes, L. Zs. és L. Zs.-né másodrendű alperes között létrejött és a keresethez A) alatt csatolt közjegyzői okiratba foglalt szerződés 8-ik pontja szerint az elsőrendű alperes L. Zs.-dal és a másodrendű alperessel szemben az iránt vállalván kötelezettséget, hogy a felperes jogelődjének: E. V.-nak a másodrendű alperes ellen fennálló 1000 K követelését a neki átadott üzlet felszámolása alatt befolyó összegekből a felszámolás tartama alatt kifizeti: a szerződésnek ez a része E. V., mint harmadik javára szóló szerződésnek minősül. Minthogy pedig az anyagi jogszabály szerint a harmadik