Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Budapesti kir. ítélőtábla. 59 személy javára kötött szerződés alapján a kedvezményezett harmadik személy rendszerint közvetlenül jogosítva van, ennélfogva a felperesnek, mint a kedvezményezett E. V. engedményesének az elsőrendű alperes, mint kötelezett fél elleni kereseti joga minden kétségen felül áll. Alaptalan a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság az A) alatti szerződést az anyagi jogszabály megsértésével, helytelenül értelmezte akként, hogy azzal a szerződő felek csak felszámolási jogviszonyt létesítettek és az elsőrendű alperes a másodrendű alperes üzletét csak felszámolás végett vette át, holott ezzel a szerződéssel az üzlet az elsőrendű alperesnek a valóságban eladatott, s hogy ebből folyóan a felebbezési bíróság a keresk. törv. 20. §-ában foglalt anyagi jogszabály alkalmazását helytelenül mellőzte; alaptalan pedig ez a panasz azért, mert abból, hogy a szóban forgó szerződéssel a másodrendű alperes üzletét kifejezetten felszámolás eszközlése végett adta át elsőrendű alperesnek a végből, hogy a felszámolás alatt befolyó összegekből magát a saját követelésére nézve kielégíthesse, továbbá abból, hogy a szerződés B) pontjában kiköttetett, hogy az elsőrendű alperes kielégítése után az üzletet nyomban vissza tartozott bocsátani a másodrendű alperesnek: nyilvánvalóan kitűnik, hogy a szerződő felek akarata az volt, hogy az elsőrendű alperes üzletét csak felszámolás végett és nem saját tulajdonául vegye át. Nem bir sulylyal ezzel szemben az a körülmény, hogy az elsőrendű alperes az A) alatti szerződés 3, a) pontja szerint feljogosíttatott a felszámolást saját czége alatt folytatni, s hogy elsőrendű alperes az egész üzletet eladta: mert a szerződés helyes értelme szerint az elsőrendű alperesnek a felszámolást saját czége alatt is a másodrendű alperes javára kellett folytatnia, és mert az üzlet eladása a felszámoló jogköréhez és a felszámolás keretébe tartozik. Alaposnak találta azonban a kir. ítélőtábla a felperesnek azt a felülvizsgálati panaszát, hogy a felebbezési bíróság az A) alatti szerződést az anyagi jogszabály megsértésével értelmezte, midőn kimondotta, hogy a felperes kereseti követelésére nézve az elsőrendű alperestől csak abban az esetben követelhetne kielégítést, ha be volna bizonyítva, hogy az elsőrendű alperes kezén a felszámolás alatt a felszámolásra fordított összegeken felül még a kereseti követelésnek megfelelő összeg maradt. Az anyagi jogszabály szerint ugyanis az elsőrendű alperes, mint felszámoló a másodrendű alperes megbízottja volt, eme jogviszonyból folyóan pedig az elsőrendű alperes a másod-