Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

88 Budapesti kir, Ítélőtábla. 24. Kezesség. (1904 márczius 2:5. 1903. [. C 414. sz. a.) A kii*. ítélőtábla: Anyagi jogszabályt sérteti n felebbezési bíróság, a mikor felperest kereshetőségi jog hiányából utasította el keresetével, mert jogszabály, hogy kezességi szerződés jön létre, ha a kezes egy harmadik személy hitelezőjével széniben arra kötelezi magát, hogy ama harmadiknak —- a főadósnak — kötelezettségeérl helyt áll már pedig a felebbezési bíróság Ítéletében tényállásul megállapította, hogy lí)()0. évben F. (!. felvállalta a tahitótfalusi ev. ref. templom tornyának az építését, ez pedig az azon végzendő bádogos munka elkészítését a felperesnek adta ál alvállalatba, minthogy azonban F. mint fővállalkozó a felperes részére kellő időben elegendő fizetést nem teljesített, felperes a bádogos munka folytatását abbanhagyta és azt újból csak akkor és azérl kezdette meg és végezte be, mert al[teres, a ki a tahi-tótfalusi ev. ref. egyház gondnoka és pénztárnoka, felperes elöli oda nyilatkozott: wvégezzék csak el a bádogos munkát, majd én, ha készen lesznek, azt kifizetem és F. fővállalkozótól a fizetés alkalmával levononn), továbbá, hogy azt a kijelentést tette: «csak csinálják készen a munkát, majd kifizetjük)), ebből a tényállásból pedig, mint a felülvizsgálatnak tárgyát képező jogkérdés következik, hogy peres felek közt létrejött a kezességi szerződés, mert alperesnek mindkét nyilatkozata, habár az utóbbi «kifizetjük*, többesszámban is lett tartva, magában foglalja a kezességi szerződés azt az alkotó elemét, hogy alperes kötelezte magát felperessel szemben arra, hogy a fővállalkozónak kötelezettségeért helyt áll, az azonban a tényállásból ki nem tűnik, hogy ezt a nyilatkozatot az egyház nevében telte volna, tehát a kezesség vállalás sajál személyében történtnek tekintendő. De anyagi jogszabályi sérteti a felebbezési bíróság az által is, hogy felperest keresetével az alapon is elutasította, mert, a hitelező követelésének a kiegyenlítéséi a közönséges kezesiéi csak abban az esetben követelheti, ha az, az egyenes adóson be nem hajtható, mert habar ez a jogszabály általánosságban helyes is, és habár a felebbezési bíróság ítéletében ténykent nem is állapította meg, hogy felperes követeléséi az egyenes adóstól be nem hajthatja, mégis mert az állandóan követett birói