Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

20 Budapesti kir. ítélőtábla. A kir. Ítélőtábla: Alperes panaszolja, hogy a felebbezési bíróság az anyagi jogszabály mellőzésével állapította meg az alperesnek kártérítési kötelezettségét azon az alapon, hogy a felperesnek bérbe adott vizi malom bérletének tartama alatt gőzmalmot állított s ez által a vizi malom jövedelmezőségét tönkre tette; mert alperes a gőzmalom létesítésétől a felperessel kötött bérleti szerződésben eltiltva nem lett, tehát az által szerződésszegést el nem követett, felperes kárigénye tehát, mint szerződésen kívüli viszonyból eredő, az általános jogszabályok szerint volt volna elbírálandó s minthogy idegen érdeknek nem jogellenes megsértése kártérítési kötelezettséget nem szül, azon jogelvnél fogva, hogy a ki saját jogával él, még ha abból másra kár hárul is, azért felelősséggel nem tartozik, felperest keresetével el kellett volna utasítani. Ez a panasz alaptalan, mert nem vitás a felek között, hogy midőn felperes a kérdéses vizi malmot alperestől bérbe vette, annak őrlési forgalmátaközelben üzemben lévő gőzmalom még nem veszélyeztette. A felperes és alperes közt létesült bérleti viszony alperesnek, mint bérbeadónak kötelességévé tette, hogy a bérbeadott malmot felperesnek, mint bérlőnek a bérlet tartama alatt kihasználásra alkalmas állapotban fentartsa; azonban alperes a bérlet tartama alatt ;i vizi malom mellett gőzmalmot állított fel, a mely által a felperesnek bérbe adott malom üzemét teljesen megsemmisítvén, a bérlemény tárgyát megfosztotta azon állapotától, a melyben ez a bérlet megkötése idején volt, ha tehát alperest megillethette is az a jog harmadik személyekkel szemben, hogy gőzmalmot állíthasson, de nem illette meg felperessel szemben ama szerződéses viszonynál fogva, a melyben felpereshez állott s a mely viszonynál fogva felperesnek a tőle bérelt malomhoz kötött érdekeit mint bérbeadó megóvni tartozott; az által tehát, hogy a gőzmalom felállításával s üzembe hozásával a vizi malom üzemét teljesen megsemmisítette, ezt a bérlet czéljaira alkalmatlanná, s ekként felperesre nézve teljesen hasznavehetetlenné tévén, mint bérbeadó, abbeli kötelezettségét, hogy a bérlemény tárgyát a bérlő számára használatra alkalmas állapotban fentartsa, megszegte, ezen szerződés szegése által a felperesnek okozott kárért tehát felelős. Panaszolja továbbá felperes, hogy a felebbezési bíróság azért is törvényellenesen állapította meg az ő kártérítési kötelezettségét, mert a bérleti szerződés értelmében felperes a malom eladása esetében azt félévi felmondásra minden kártérítés nélkül elhagyni köteles volt. A szerző-