Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Budapesti kir. Ítélőtábla. désnek ez a pontja áll tehát a jelen esetre is, midőn a bérlet tárgyát képező vizi malom a tulajdonos által lebontatott s ekként mint ilyen létezni megszűnt. Felperest tehát a szerződés e pontja értelmében kártérítés csak annyiban illethetné, a mennyiben nem félévi, hanem egy havi felmondás után kellett a malomból távoznia, ezért azonban kárt ki nem mutatott, de nem is követelt. Ez a panasz is alaptalan, mert a szerződés feltételei szorosan magyarázandók, a malom jövedelmeinek alperes részéről való elvonása s utóbb a malomnak lebontása pedig nem azonos a malom eladásával, a mihez a szerződés a bérleti viszonynak félévi felmondással való megszüntetését mint feltételhez köti, hanem egyértelmű a bérlet tárgyának a bérleti idő letelte előtt való önkényes elvonásával, a mihez alperesnek joga nem volt, s a mely mint szerződésszegés alperesnek teljes kártérítési kötelezettségét vonja maga után. Az a kérdés, hogy tartozik-e a bérlő arra az időre bérfizetéssel, a mely alatt a bérelt dolgot nem használhatta, az általános jogszabályok szerint döntendő el. A felperes által bérben birt malom jövedelmezősége az alperes bérbeadó ténye folytán megszűnvén, felperes az ezen használaton kívül álló malomért alperesnek fizetett haszonbérért ellenértéket nem kapott, következéskép felperes a fizetett bérösszeggel károsodott, viszont alperes azon összeg erejéig alaptalanul gazdagodott, mivel pedig az az összeg, a melylyel valaki más kárával alaptalanul gazdagodik, vissza követelhető, a felebbezési bíróság ezen anyagi jogszabály alapján törvényszerűen kötelezte alperest a felperes által a malom nem használhatása idejére előre fizetett bérösszeg visszafizetésére és azon felül mint szerződésszegőt, a ki a nem vétkes félnek teljes kártérítéssel tartozik, azon hasznok megtérítésére is. a melyeket a felperes a bérlemény rendes használata mellett húzott volna. 15. Felülvizsgálati értékhatár újított perben. Felülvizsgálat a törvényszéknek felülvizsgálati határozata ellen. (1903 deczember 11. I. G. 230. sz. a.) Tényállás: Alperes arra köteleztetett, hogy a felperesnek 834 K tőkét, és ez összeg után a felebbezési bíróság ítéletében meghatározott teljesítési határidő elteltétől számított 5 % kamatot fizessen a felperes-