Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Budapesti kir. ítélőtábla. 19 panasza azonban egyik irányban sem bir megállható alappal. Ugyanis a felperes által idézett anyagi jogszabály csak oly munka közben történt baleseteknél nyerhet alkalmazást, a hol az alkalmazott által végzett munka veszélylyel jár, a fenforgó esetre vonatkozóan tehát csak akkor volt volna alkalmazható, ha megállapítást nyert volna az, hogy a J. J. őrizetére bizott gulyával kijáró bika szilaj természetű volt. a mi miatt J. J. az alperes által reá bizott munkánál veszélynek volt kitéve, a felebbezési bíróság azonban ezzel ellenkező tényként azt állapította meg, hogy a kérdéses bika szilaj természetű nem volt s mivel ezt a tényállást a bemutatott községi bizonyítványnak, valamint a szerencsétlenül járt J. J.-sal felvett jegyzőkönyv tartalmára való hivatkozással állapította meg, ekként kiemelte azokat a bizonyítékokat, melyek meggyőződését a tényállásnak ily irányban való megállapításánál előidézték, ezzel indokolási kötelezettségének is eleget tett s ekkép a S. E. T. 64. §. követelményeinek megfelelt. A jogszabály megsértése nélkül megállapított tényállásból pedig a felebbezési bíróság helyesen vonta le azt a következtetést is, hogy alperesnek, mint szolgálatadónak mi különös óvintézkedés megtételére sem volt oka, arra nézve, hogy cselédjének testépségét az ennek őrizetére bizott bikával szemben megvédje. Ily körülmények közt annak a jogszabálynak figyelembe vételével, hogy az állat tulajdonosa a tulajdonát képező állat által okozott károkért csak a rendes gondosság elmulasztása esetén felelős, a felebbezési bíróságnak az a további ténymegállapítása, hogy a szerencsétlenség bekövetkezése első sorban J. J. saját gondatlanságának tulajdonítható, a per elbírálására teljesen közönbös lévén, még ha a felebbezési bíróság e ténymegállapításánál indokolási kötelezettségének eleget nem tett is, ez a mulasztás a per eldöntésére lényeges eljárási szabályra nem vonatkozván, az felülvizsgálati panasz tárgyává sikkerrel nem tehető. 14. A bérbeadó kártérítési kötelezettsége a miatt, hogy a részérő] bérbe adott vízimalom mellett gőzmalmot állított. Lefizetett bér visszakövetelése. — Jogalap nélküli gazdagodás. (1903 november 12. I. G. 197. sz. a.i 2*