Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

18 Budapesti kir. ítélőtábla. peresnek meggyőződése és reménye szerint a gyermek teljesen meggyógyítható volt s hogy ennek elérésére alperes minden tudományát és fáradozását felhasználni igérte. Eme jogi álláspontból folyólag a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatni és felperest keresetével elutasítani kellett, mert az irányadó tényállás szerint alperes a gyermeket gyógykezelés alá vette, az igazságügyi orvosi tanács kikért véleménye szerint a gyógyításra alkalmas módon töbh mint két éven át kezelte, sőt hátgerincgyuladásából a gyermek meg is gyógyult; továbbá, mert a tényállás szerint a gyermek gyógykezelése a felperes jogelődének egyoldalú kívánságára hagyatott abban és nem alperes tagadta meg a további kezelést; végül mert a felebbezési bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy alperes a szerződéskötést követő időben a kapott 150 frt díj visszafizetésére kötelezte volna magát, arra az esetre, ha a gyermek egészen meg nem gyógyulna és az sincs megállapítva, hogy a szokásos díjazás mellett alperesnek a teljesített gyógykezelésért 150 frtnál kevesebb járt volna. 13. \ gazda felelőssége a cselédjét a gondjára bízott bika őrzésében ért sérülésért. Állat okozta kár. (1903 november 12. I. G. 195. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság tévesen mellőzte azt az anyagi jogszabályt, hogy a gazda az alkalmazottjait munka közben ért balesetért felelős, hacsak nem bizonyítja azt, hogy a kellő óvintézkedéseket megtette, vagy hogy a baleset az alkalmazott gondatlansága által okoztatott, minthogy pedig jelen esetben az alperes óvintézkedéseket nem tett, a felebbezési bíróság pedig nem indokolta, hogy azok megtétele szükségtelen volt és elmulasztotta indokolni azt a ténymegállapítást is, hogy a szerencsétlenség első sorban a szerencsétlenül járt egyén vigyázatlanságának tulajdonítható, ezen ténymegállapításoknál lényeges alaki jogszabályt is sértett: ennélfogva a felebbezési biróság Ítéletét a S, E. T. 185. §. a) és c) pontja alapján megtámadva, annak megváltoztatását és alperesnek a kereset értelmében való marasztalását kérte. Felperes