Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Budapesti kir. ítélőtábla. birói zár alkalmazása által elvonatott, azokra vonatkozóan újra feléled. A felebbezési bíróságnak ítéleti indokaiban tényként az van megállapítva, hogy felperes a keresetileg érvényesített ingókat a tulajdonjog fentartásával adta el N. F. végrehajtást szenvedőnek, hogy továbbá nevezett a vételárnak egy részét már le is fizette, alpereshez pedig az ingók a zárgondnok utján jutottak megőrzés végett, arra nézve azonban, hogy a felperes és végrehajtást szenvedő közti adásvételi ügylet bármely okból hatályát vesztette volna, tények megállapítva nincsenek. Ily körülmények között tehát a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, midőn alperest a kérdéses ingók kiadására, az igényperben hozott Ítélet alapján és abból az okból, mert végrehajtást szenvedő az ingók vételárát még teljesen le nem fizette s ekként azok tulajdonát meg nem szerezte, a végrehajtást szenvedő perbenállása nélkül fel sem deríthető tények megállapítása nélkül kötelezte. 11. Dologi egyetemleges adóstársnak visszkereseti joga csak az egyenes adós ellen van, de másik dologi adóstárs ellen nincs. Beavatkozás. Egyetemleges jelzálogból kielégítés. (,1903 október 22. I. G. 167. sz. a.) A kir. ítélőtábla : A felperesek panaszolják, hogy a felebbezési bíróság megsértette azt a jogszabályt, hogy az, a ki másnak kárt okoz, azt megtéríteni tartozik és hogy senki másnak a kárával nem gazdagodhatik. Előadja a telperes, hogy a kár igenis fenforog, mert az elsőrendű alperes azt a 300 frtot, a mely a bekebelezve volt terhek fedezetére lett volna fordítandó, nem erre, hanem egy be nem kebelezett követelés kiegyenlítésére fordította, már pedig a kk. F. F. és A. javára bekebelezett zálogjog még most is fennáll, így károsodása nyilvánvaló és azért a harmadrendű alperes, a ki ez uton egy behajthatlanná vált követeléséhez jutott, szintén felelősséggel tartozik. A panasz azonban nyilván alaptalan, mert a felebbezési bíróság ítéletében meg van állapítva, hogy a kk. F. F. és A. itt kérdéses követelése, a mely a felperesek által megvett ingatlanon kívül néhai R. N. akkoron tulajdonát képezett más