Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

12 Budapesti kir. Ítélőtábla. panasza alapos. Ugyanis a kereset alapjául szolgáló jogügylet érvényének elbírálásánál azokat a jogszabályokat kell irányadóknak tekinteni, a melyek az alperes városnak, mint jogi személynek szervezetét meghatározzák s az alperes képviseletére hivatott polgármesternek képviseleti jogkörét megszabják. Az 1886: XXII. t.-cz. 24. és 128. §§-ai értelmében a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződés megkötésére és rendkívüli kiadás fedezésére vonatkozó községi határozat csak a törvényhatóság jóváhagyása után végrehajtható s minthogy a felebbezési bíróság ténymegállapítása szerint is az alperes város belszervezetére vonatkozó szabályrendelet sem tartalmaz a polgármesterre vonatkozó egyéb rendelkezést, minthogy a polgármester utalványozási joga a tanács utólagos jóváhagyása mellett csak 100 K erejéig terjed: kétségtelen a törvény és szabályrendelet szerint az, hogy a polgármester által a •költségvetés keretén kívül eső és 100 K értéket meghaladó ügyletek csak a törvényhatóság jóváhagyása esetén válhatnak hatályosokká s ekként a városra kötelezőkké; a képviseleti jog határának túllépésével kötött minden ily terhes szerződés azonban csak utólagos jóváhagyás esetében birván joghatálylyal, az ily felsőbb jóváhagyást nélkülöző szerződésből a másik szerződő fél a képviselt ellen jogot még az esetben sem érvényesíthet, ha a vele közvetlen szerződő képviselő képviseleti jogában a szerződés kötésekor fennforgó körülmények mellett megbízhatott is, mert a polgármesternek, mint a város törvényszerinti képviselőjének képviseleti hatásköre törvény által szabályoztatván, a törvény nem tudásával a másik szerződő fél nem védekezhet. Minthogy tehát a fentebb kifejtettek szerint a peres kérdés elbírálásához a rendelkező rész 1. és 2. pontjában megjelölt körülmények: 1. hogy a városi költségvetésbe vétetett-e fel valamely összeg a felperessel kötött szerződés tárgyát képező nyomtatványok költségeire, 2. hogy a felperes által vállalt munka előállítására vonatkozó — esetleg a költségvetésben elő nem forduló — terhes szerződés, külön törvényhatósági jóváhagyással elláttatott-e — felderítése szükséges, ezeknek megállapítására pedig a felebbezési bíróság az általa elfoglalt téves jogi álláspont mellett, kiterjeszkedni szükségesnek nem tartotta: a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. T. 204. §-ához képest fel kellett oldani, s a felebbezési bíróságot a tényállásnak a megjelölt irányban való kiegészítésére s a kifejlendőkhöz képest új ítélet hozatalára kellett utasítani.