Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

LO Budapesti kir. ítélőtábla. A kir. ítélőtábla : A felperesek keresetüket arra alapítják, hogy az alperes község képviselőtestülete az 1899. évi október hó 30-ik napján 100. sz. a. alkotott szabályrendeletében a húsvágatási szemledíjakat a régi állapothoz képest felemelte, a mely szabályrendeletet Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósága ugyanazon évi deczember hó 19-ik napján 42,538. sz. alatt kelt határozatával jóváhagyván : az alperes község a magasabb szemledíjakat a felperesektől, mint a húsvágó iparosoktól be is szedte, egészen az időpontig, mígnem a m. kir. belügyminister 72,954/900. sz. a. kelt rendeletével a felperesek folyamodása folytán a hivatkozott szabályrendeletnek a magasabb szemledíjak megállapítására vonatkozó részét fel nem oldotta s e tekintetben a községet a szemledíjaknak leszállítva leendő megállapítására utasította; minek folytán a község ujabban hozott határozatával a kérdéses díjakat mérsékelte is. Minthogy azonban az alperes község a felperesek állítása szerint a kérdéses szabályrendelet ministeri elintézéséig nem volt jogosítva a magasabb szemledíjakat beszedni s a belügyminister a szabályrendelet idevonatkozó részét fel is oldotta: a felperesek közül F. S. az iránt folyamodott a képviselőtestülethez, hogy az állítólag jogellenesen beszedett szemledíjakat az alperes község térítse vissza, a mely kérelmet a képviselőtestület elutasítván : a felperesek keresetükben azt kérték, hogy az alperes község a jogtalanul beszedett szemledíjak visszatérítésére birói úton köteleztessék. Ezek szerint a felperesek keresete az alperes község által alkotott, törvényhatóságilag jóváhagyott, azonban a m. kir. belügyminister által feloldott szabályrendelet alapján beszedett hússzemledíj (köztartozás) visszatérítésére van irányozva. Tekintettel azonban arra, hogy a közigazgatási közegek által a saját hatáskörükben tett intézkedések által egyeseknek okozott sérelmek orvoslása első sorban az erre illetékes felsőbb közigazgatási hatóságok előtt keresendő s a panasz a polgári bíróság elé csak abban az esetben vihető, ha ezt a törvény kifejezetten megengedi; tekintettel továbbá arra, hogy az 1869. IV. t.-cz. 1. §-a szerint sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak s így a jelen perben első sorban eldöntendő az a kérdés elbírálása, hogy figyelemmel az 1886. évi XXII. t.-cz. 27. §-ánaka rendelkezésére, a község a törvényhatóság által jóváhagyott szabályrendeletének végrehajtására mennyiben jogosult, a polgári bíróság hatáskörébe nem tartozik; tekintettel végül arra, hogy nem