Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

ovin Rendszeres tárgymutató. a szállításban részes minden vasúttal, hanem csak egy fuvarozási szer­ződés létesül. Ezt a szerződést a feladó azzal a vasúttal köti m>g, mely tőle az árut a fuvarlevéllel átvette és a csatlakozó vasútak az üzletszabályzat 74. §. (2.) pontja értelmében ebbe a szerződésbe lépnek be. B. 42. 7o. A nemzetközi forgalom fogalma. B. 57. 111. A « nemzetközié forgalom nem tételez fel állami szerződést, hanem mindig fenforog, valahányszor több állam területén történik a szállítás. R. 57. 111. A magyar vasutak nemzetközi forgalma alatt, mind a berni egyez­ményhez csatlakozott, mind az ehhez nem járult államokkal való forgal­mat kell érteni. B. 57. I i 3. Olyan szerződési megállapodás, mel) szerint a vállalat iparvágányán megrakott kocsik rakodása helyességéért a vállalat a feladó állomást terhelő felelősséggel tartozik, nemcsak a hibás berakásból, hanem a vasút által átengedett vasúti kocsi hiányosságából származó károkért is megállapítja a felelősséget, akkor is. ha a kocsi hiányosságát a vasút is elfelejtette vizsgálni. B. 52. 97. Jogszabály ugyan, hogy a vasút közegeiért és más személyeken, kiket az elvállalt szállítás teljesítésénél alkalmaz, felelősséggel tartozik és ebbeli felelősségél ellenkező kikötéssel sem meg nem szüntetheti, sem meg nem változtathatja, ez a szabály azonban csak azokra a köte­lességekre vonatkozik, melyek a vasútat az elvállalt szállítás teljesítésé­nél a törvény vagy az üzletszabályzat alapján terhelik, de nem terjeszt­hető ki arra az esetre, ha a vasút nem a törvényben vagy üzletszabály­zatban megállapított kötelességénél fogva, hanem merőben szívességből vállalkozik valamely cselekményre. Ez utóbbi esetben a vasút kizárhatja a közegei vétkes gondatlanságáért való felelősséget is. B. 3Í). 65. A vasút az esetre, ha a fuvarozásért magasabb díjtételben részesül, vállalkozik ugyan arra, hogy bizonyos mellékes szolgáltatásokat — minő a berakás külön díjazás nélkül végezzen, de nem mond le a külön díjazásról akkor, midőn már a fuvartételt tetemesen, a berakási illeték­nél jóval nagyobb összeggel, leszállította. B. 57. 111. Abban az esetben is. ha a fuvarozott árú berakását nem a vasút, hanem maga a fél eszközölte, az üzletszabályzatnak hivatkozott rendel­kezései alapján a fuvarozó vasút az általa szállításra átveti árúban az átvétel és kiadás közti időben beállott károsodásért a felelősség alól, a mennyiben az ő vagy alkalmazottjának vétkessége bizonyítva nincs is, csak úgy szabadúl, ha egyfelől bizonyítást nyert, hogy az árúnak a fél által teljesített berakása tényleg hiányos volt és hogyha másfelől az eset körülményei olyanok, hogy a kár a hiányos berakásból is származhatott. B 204. L> J 0. Be- és kirakási illeték fizetésének kérdése a kivételes díjszabás tételeivel szállított árúra nézve a szerbiai forgalomban. B. 57. 111 Polgári feladó részéről feladott és a katonai hatóság átvett árúk után nem számíthat a vasút be- és kirakási illetéket, ha a berakási a feladó, a kirakást a katonai halóság végezte. B. 44. 79. A vasutat a polgári feladó állal küldőit és a katonai hatóság által

Next

/
Thumbnails
Contents