Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

LXXX Rendszeres tárgymutató. kérelemnek nincs helye, a perköltségre vonatkozó megváltoztató rész felülvizsgálati kérelemmel megtámadható. P. VI. 551. A miatt, hogy a felülvizsgálat a perben ki zan zárva, a felülvizsgálati bíróság a kereseti kérelem és a perút helyes vagy téves voltát vizsgálal tárgyává nem teheti. B. I. 373. ISI. §. Járulék. A perköltség mint járulék a felebbvitel helytfoghatóságának. kérdésében teljesen számításon kívül marad. M. VI. 496. Pertárgy értéke 400 korona készpénz iránti perben, ha az alperes a kereseli összegnek az átvett ingatlan 300 koronát meghaladó értéke erejéig leendő megtizetésére köteleztetett. P. V. 495. A kamat tőkésítésének befolyása a felebbviteli ériekre. Gy. VI. 359. L. a 3,, 4. §§. a. határozatokat is. A perorvoslat tekintetében a beszámítás, mint nem önálló kereset útján érvényesíteni kívánt ellenkövetelés, számításba nem vehető. B. II. 41.; M. III. 419. L. alább Keresetleszállítás a. is. Í8i. §. Ér léi; halár viszonkereset esetében. A pertárgy értékének meghatározásánál csak a kereset tárgyának értéke irányadó, ellenben a viszonkereset tárgyának értéke nem bir befolyással. B. I. 119. A kir. Curia V. p. I. ü. h. következtében meghaladott álláspont. A pertárgy értékének meghatározásánál a viszonkereset összege is önállóan (nem a kereset összegével együtt) számításba veendő. B. I. 85. If. 249. III. 250.: Gy. II. 439. M. II. 746.; Po. VI. 631.; VII. 593.; T. II. 1165. A törvénykezési gyakorlat ama megállapodása, hogy abban az esetben, ha sommá? perben a kereset tárgyának értéke a 400 koronát meg nem haladja, ellenben a viszonkereset 400 koronát meghalad, felülvizsgálatnak helye van, helyesen csakis akként értelmezhető, hogy a felülvizsgálat a 400 koronán aluli kereseti összegre vonatkozóan csakis az esetben foglalt helyet, ha a nagyobb viszonkereseti összeg is Ítélkezés tárgyává tétetett, vagyis, hogy a perorvoslatok tekintetében a kisebb kereseti összeg a nagyobb viszonkereseti összeg sorsában csakis az esetben részesül, ha a \iszonkereset a végitélel hozatalának tárgyát képezte. K. IV. 391. A felülvizsgálatnak a viszonkereset tekintetében csak az esetben van helye, ha az egyedül haladja meg a 400 K. (200 frt) értékhatárt. Po. IV. 598. Ha a kereset tárgyának értéke a viszonkeresetbe vett összeg hozzászámításával a 200 frtos értékhatárt meghaladja, a felülvizsgálati kérelem nem utasítható vissza az okból, hogy a keresetbe vett követelés a 200 frlot meg nem üti. Po. IV. 580. Ha az alperes a felebbezési bíróság ítéletének őt 200 Irtot meghaladó \i«zonkeresetének elutasító rendelkezésében megnyugodott, a per tárgya értékének meghatározásánál egyedül a kereseti összeg az irányadó. B. III. 182. 181. §. Értékhatár perel; egyesítése esetében. Perek egyesítése esetén, ha ezt az elsőfokú vagy a felebbvileli bíróság a perek eldöntéséig meg nem szüntette, a kereset tárgyának értékéül az egyesített keresetek tárgyának egyesített értéke veendő. Gy. II. 375. 454. III. 335.; Ko. VI. 449.; P. II. 883.; Po. VII. 633.; T. II. 1146. Ellenkező : A perek egyesítése a pertárgy eredeti értékére a felülvizsgálati hatáskör megbirálásánál nincs befolyással. I). II. 269. Több felperes által folyamatba tett perek együttes tárgyalása esetén a pertárg\ értékének megállapításánál minden felperes keresetének összege külön veendő tekintetbe. B. III. 210.